Varga

Katalin Eszter

Varga Katalin Eszter 1986. április 12-én született Budapesten, Törő Katalin és Varga József gyermekeként. Aktív gyerek volt, nem szeretett sokat egy helyben maradni. Ebből adódóan érdeklődött a sportok iránt is, azonban vesebetegsége miatt nem űzhetett semmilyen mozgásformát. Sok időt töltött két bátyjával, akikkel szerette eltölteni szabadidejét. A Hild József Általános Iskolában kezdte meg tanulmányait, és ott is járta ki a nyolc osztályt.

Mindössze 12 éves volt, amikor édesapja elhunyt, és a magánéletbeli változások feldolgozásához kiutat keresett a sportban. Számára a két példakép Kovács Katalin és Janics Natasa kajak-kenusok voltak, azonban betegsége miatt nem próbálhatta ki magát ebben a sportágban. A fizikai állapotának és jó közérzetének fenntartása érdekében edzőterembe járt. Középiskolai tanulmányait a Gervay Mihály Postaforgalmi Szakközépiskolában végzete el, majd érettségi után a szakmában helyezkedett el. A postán töltött napokat nem élvezte, monotonnak tartotta az ottani munkafolyamatokat. Egy hónap elteltével úgy döntött, hogy izgalmasabb feladatok után néz, így egy motorszalonban kezdett el dolgozni. Sokkal testhezállóbbnak gondolta az ottani feladatokat. Ráadásul 18 éves korára vesebetegségéből is kigyógyult, így sokkal aktívabb élete lett, mint korábban.

Jelentős változások 2007-ben, 21 évesen érték Katalint. Az Árpád-híd jeges útján megcsúszott az autó, amiben ő is benne ült és az oszloppal ütközött. A baleset következtében súlyos állapotban szállították kórházban a budapesti születésű lányt, akinek kilenc csontja és hat belső szerve sérült meg. A beavatkozásoknak és akaraterejének köszönhetően sikerült túlélnie a karambolt, de gerince jelentős károkat szenvedett. Az izommerevséggel járó alsóvégtag-bénulás (paraparézis) következtében kerekesszékbe került. A kórházból történő kiengedése után rehabilitációra kellett járnia, amelyet egy éven keresztül az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben, Budakeszin végzett. A létesítmény falai között alkalmanként sportágválasztót tartottak, ahol mindenki kipróbálhatta magát a jelenlévő sportágakban. Ekkor ismerkedett meg Katalin az íjászattal, ami igazán megragadta. Ez idő alatt szinte megfeledkezett a kajak-kenuról is, amely leginkább közel állt szívéhez. Ideje sem volt más sportok felé kacsingatni, hiszen az íjászat és egyéb teendői mellett nem keresett magának újabb elfoglaltságot.

Magyarországon 2012-ben rendezték meg első alkalommal a Miss Colours Hungary – Kerekesszékes Szépségkirálynő-versenyt, amelyről Katalin is tudomást szerezett. Eleinte nem akart jelentkezni, de barátnője noszogatására elgondolkozott rajta. Ekkor nem volt munkája, szeretett volna a négy fal közül kimozdulni, úgy vélte „Van, akinek a lehetőség is probléma, vagy, akinek a probléma is lehetőség” (Idézet: Csontos Márta). Végül benevezett a szépségkirálynő-választásra, amelyet őszinte nagy meglepetésére meg is nyert. Egy éven keresztül képviselője volt az akadálymentesítés ügyének, mint az ország első kerekesszékes szépségkirálynője. Fizikálisan és szellemileg és tudatosította az emberekben a fogyatékossággal élők mindennapjainak nehézségeivel.

Az intézetben szervezett újabb sportágválasztón szerzett tudomást a parakajak-kenuról és ismerkedett meg Pruzsina Istvánnal, aki szerette volna meginvitálni egy edzésre. Katalin még műtétekre járt és elutasította az ajánlatot, de 2014-ben újfent kapcsolatba került az edzővel és belekezdtek a közös munkába. A Budapest Honvéd Sportegyesület kötelékeiben kezdte meg sportolói pályafutását, első nemzetközi versenyeire pedig 2015-ben került sor az ECA Parakenu Európa-bajnokságon, majd az ICF világbajnokságon. Utóbbi viadalon a középdöntőben negyedikként ért célba, amely nem jelentett továbbjutást számára, és nem ért fel egy kvótával az egy évvel későbbi paralimpiára. Az egészségügyi állapota ekkor nem volt még teljes, csípőprotézis-műtéten esett át és vált kérdésessé a sportolás számára. Kisebb tanakodás után döntötte el, hogy nem folytatja a kajak-kenut és az élet más területén próbál szerencsét. Azonban nem számolt azzal, hogy 2016-ban a sportág paralimpiai pótkvalifikációs versenyén egyik, vele egy sérültségi kategóriában versenyző hölgyet átkategorizálnak. A döntés következményében Varga Katalin világbajnoki eredménye kvótát ért a Rio de Janeiro-i játékokra.

A Magyar Paralimpiai Bizottság, valamint a Magyar Kajak-Kenu Szövetség is tájékoztatta az akkor már visszavonult sportolót a paralimpián való szereplés lehetőségéről. Katalin ekkor nem nagyon töprengett a felkeresésen, visszautasította azt. Úgy gondolta, a kimaradt edzések és műtétje után balgaság lenne elutaznia Brazíliába, nem szeretett volna leszerepelni. Azonban a sok noszogatást követően változtatott döntésén és élt a számára kínálkozó lehetőséggel. A Magyar Paralimpiai Csapat tagjaként utazhatott Rio de Janeiróba a paralimpiára, ahol KL2 200 méteres futamban volt érdekelt. A néhány hónap kihagyás miatt az esélytelenek nyugalmával szállt hajóba, azonban magát is meglepve, az ötödik helyen ért célba. Elgondolkozott a folytatásról és más szempontból közelítette meg a lehetőségeit, mint korábban. Magyarországra történő hazaérkezést követően nem tudott tovább készülni Pruzsina Istvánnal, így két új trénerrel, Csamangó Attilával és Győrfi Tamással kezdett bele újra a kajak-kenu edzésekbe Szegeden. A környezetváltás jó hatással volt rá, főleg mivel Suba Róbert paralimpiai ezüstérmessel edzhetett.

A felkészülése jól alakult, nemzetközi versenyeken ért el jelentős eredményeket. Győrfi Tamás 2018-ban külföldre költözött, így végül Csamangó Attila egy személyben folytatta Katalinnal a felkészülést. Az edzésmunka megfelelő ütemben haladt, aminek köszönhetően egy évvel később meg is lett az első nagyobb áttörés. 2019-ben szerezte meg élete első Európa-bajnoki bronzérmét Poznanban, majd egy évvel később egy világkupa-versenyen is harmadik lett. Közeledni látta a tokiói paralimpiát, amelyre kőkeményen készült. Négyhetes edzőtáborozás közepén járt, amikor a koronavírus-világjárvány terjedni kezdett, majd bejelentették a játékok elhalasztását. Ahogy más sportolótársainak, így neki is keresztülhúzta minden számítását a Covid, így új szempontból kellett megközelítenie a folytatást.

A közel egy évig tartó korlátozások mellett igyekezett maximumon tartani motiváltságát, szemei előtt végig ott lebegett a paralimpia. A 2021-re halasztott játékokra utazásakor nem olyan időjárás fogadta, amire várt, ezért ez megnehezített mindent, és az átállás se volt könnyű számára. A nehezítő körülmények ellenére a szegedi sportoló remekelni tudott, KL2 200 méteres futamban bronzérmesként ért célba. Ezzel ő is kivette részét a mindenkori második legsikeresebb Magyar Paralimpiai Csapat szereplésében. A hazaérkezést követően nem volt sok ideje pihenni, sportágának világbajnokságán és Európa-bajnokságán is teljesítenie kellett rövid időn belül. Katalin igyekezett fenntartani jó formáját, aminek köszönhetően egy Eb-ezüstöt és egy vb-bronzérmet söpört be a 2021-es idény alatt.

A paralimpia után újabb célok kerültek kitűzésre. Amellett, hogy 2022-ben másik edzővel, Karnok Marcellal folytatta a felkészülést, sikerült a világbajnokságon és az Európa-bajnokságon is bronzérmet szereznie. Trénerével hamar jó összhangot alakított ki, új felkészülésének köszönhetően még elszántabban készült a következő paralimpiai ciklusra Szegeden. 2024. május 9. és 12. között a szegedi Maty-ér adott otthont a parakajak-kenu világbajnokságnak, ahol hét sportolónk képviselte a nemzeti színeket. A magyar delegáció legeredményesebb versenyzője Varga Katalin volt, aki élete eddigi legjobb világbajnoki szereplésével ezüstérmet szerzett a női kajakosok KL2 200 méteres számában. A paralimpiai bronzérmes kajakozónő már korábban, a 2023-as duisburgi világbajnokságon megszerezte az országkvótát hazánknak. Párizsban a szegedi versenyző remekül kapta el a rajtot és tartotta a táv közepéig a második pozícióját. Egy erős széllökés következtében fékeznie kellett, aminek következében megállt, és negyedik helyen ért célba 53.33-as időeredménnyel a párizsi paralimpián.

A 2028-as paralimpiai ciklust a racicei Európa-bajnokságon egy ezüstéremmel indította. A számot hosszú ideje uraló, paralimpiai bajnok brit Charlotte Henshaw volt gyorsabb nála. Kata dolgát a mellette haladó német Anja Adler próbálta megnehezíteni, de magabiztosan őrizte félhajós előnyét vele szemben.