Első csapások az MTK színeiben
Jaskiewicz Katalin általános iskolát a XI. kerületben végzett, ott kezdett el sportolni, a Budapesti Egyetemi Atlétikai Clubban (BEAC). Távolugrásban 1956-ban 3. helyezett lett egy kerületi versenyen. Nővére, Erzsébet akkor már evezett a VM-Csemege Evezős szakosztályban, Katalinnak nem volt kedve ugyanott sportolni! 1959 telén, december táján, édesapja, Jaskiewicz István (1904–1968) unszolására ment le evezni az MTK-ba, ahol édesapja alapította meg a női evezős szakosztályt. Remek evezősévek következtek. 1960. október 9-én megnyerték első versenyüket ifjúsági II. korcsoportban, a hosszú távú évadzárót. A Hallósy Márta, Traxler Mária, Hirsch Györgyi, Jaskiewicz Katalin, Juhász Éva („Mogyoró”) kormányos összetételű csapat edzője Szendeffy Pál volt. Megelőzték a VM-Csemege négyesét, amit hatalmas sikerként éltek meg!
Európa-bajnoki negyedik hely a VM-Csemege színeiben
1963-ban megszűnt az MTK női szakosztálya, Katalin a Vörös Meteor Csemege Sportkör evezősei között folytatta az evezést. Négyesben versenyeztek, de a bajnokságokon mindig összeült a nyolcas is. 1964-ben lett válogatott, az 1964-es amszterdami Európa-bajnokságon 4. helyezést ért el az alábbi, Hortobágyi Miklós által edzett csapattal: Borbás Margit, Hujber Anna, Kmoskó Mária, Jaskiewicz Katalin, Gersi Magdolna kormányos. Nagyon szerette a vezérevezősi posztot, társai szívesen és eredményesen követték. Négy felnőtt magyar bajnokságot nyert: hármat nyolcasban (1965, 1966, 1967) és egyet kormányos négyesben (1967). 1968 márciusában saját döntése alapján befejezte az evezést.
Édesapjától örökölt képzőművészi vénával megáldva
Katalin 1958 szeptemberében az Állami Pénzverőben lett ipari tanuló. 1961-ben ezüsttárgy-javító, fémverő ötvösként szakmunkásvizsgát tett. 1965 júniusában a Csemege Kereskedelmi vállalathoz került „sportállásba”, hogy részt tudjon venni a válogatott keret edzésein. 1967 decemberében összeházasodott Zorkóczy Károllyal, aki akkor a Ferencvárosi Torna Club Evezős szakosztályában evezett. Gyermekeik: Sarolta (1969), Károly (1972), György (1973), István (1975) és Miklós (1983).
Férje 1974-től 1979-ig Algériában dolgozott, István fiuk ott született. Hazatérésük után az evezés nem szerepelt Katalin életében, a kapcsolat csak annyi volt, hogy a férje járt a Dunára, különböző minőségekben. Közben 1969-ben levelező tagozaton leérettségizett, 1982-ben középfokú reklámszaktanfolyamot végzett. A Csemege Dekorációs üzemében dolgozott, illetve az „éjjel-nappalos” bolt kirakatrendezői munkáit végezte. 1992-ben a Vállalat vezetése rábízta a Dekorációs üzem vezetését. 2001-ben ebből a pozícióból ment nyugdíjba, bár a cég neve közben megváltozott.
Nosztalgiaevezés és versenyzés
A Danubius Nemzeti Hajós Egylet megalakulásában a férje aktívan részt vett. Ennek hatására összeült a régi, 1964-es Csemegés csapat, azzal a céllal, hogy veteránversenyen induljon. A 23. FISA Masters Regattát 1996-ban a Velencei-tavon rendezték, a női négyesek versenyét megint a régi NDK-s ellenfelükkel vívták. A névsor nem teljesen azonos, a Voith Angéla, Hujber Anna, Kmoskó Mária, Jaskiewicz Katalin összeállítású csapatot Répási Erika kormányozta. Az alkalom lehetővé tette, hogy mix nyolcasban együtt evezzenek a veterán fiúkkal, akik eleinte kicsit tiltakoztak, hogy „ilyen kislányokkal evezzenek egy hajóban”, de Katalin meggyőzte őket, hogy az édesapja figyel a Mennyországból, és biztatóan mosolyog rájuk. Ez meggyőzte Sándor Istvánt, ő pedig a többieket. Ebben az összeállításban álltak rajthoz: Voith Angéla, Jaskiewicz Katalin, Kmoskó Mária, Hujber Anna, Gogl Péter, Bedekovics Tibor, Sándor István, Harmath Zoltán, kormányos itt is Répási Erika volt.
Forrás
Jaskiewicz Katalin adatközlése, 2026. január
