Gira

László

A Szlovákiához csatolt Naszvad községből az 1946-os lakosságcsere során családját Csávoly községbe telepítették. Gira László itt, majd Bácsbokodon végezte el az általános iskolát, 1957-ben költöztek Bajára, ahol gimnáziumba járt. Gimnazistaként az 1956-ban megalakult Bajai Spartacusban kezdett evezni, dr. Mamusich Tibor, egykori olimpikon, négyszeres Európa-bajnok edzői keze alatt, elsősorban kormányos nélküli négyesben, Csulyák István, Hertelendy János, Szalay István csapattársakkal. Egy őszi, budapesti vasárnapi évadzáró versenyen – összeülve a felnőttekkel – olyan jól szerepeltek, hogy a Spartacus a Szövetségtől megkapta a kölcsön kapott nyolcas hajót. A fiúk úgy döntöttek, hogy még aznap este, éjszaka hazaeveznek a hajóval Bajára (176 km!). Hétfőn, értesülve a történtekről, a gimnázium igazgatónője hazaküldte az iskolából pihenni. Érettségi után az FTC a négyest – korábbi eredményeik alapján – felkarolta, és 1961-től dr. Török Zoltán, az ugyancsak olimpikon, többszörös Európa-bajnoki helyezett edző irányítása alatt itt evezett. Sokat köszönhet „Zoli bácsinak”. Kormányos nélküli négyesben 1963-ban és 1964-ben; nyolcasbanp pedig 1961–1964 között – évente némileg változó összeállításban – magyar bajnokságot nyert. 1964-ben tartalékként került ki az amszterdami Európa-bajnokságra. Kormányos nélküli kettesben a szintén tartalékként kivitt Vörös Meteoros Kacsóh Balázzsal összeültetve a 10. (kisdöntőben 4.) helyen végzett.

Gira László 1966-ig Budapesten tanult az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen, diplomamunkája díjat nyert a főváros pályázatán. Bár az egyetem és az Autóközlekedési Tanintézet is ajánlott részére állást, és az evezősök is marasztalták, abbahagyva a versenyszerű sportolást, hazatért Bajára. Az első éveket az autóközlekedésben dolgozta, Szekszárdon, Pakson. 1969-től átnyergelt a mezőgazdaságba, évekig dolgozott főmérnökként, műszaki igazgatóként előbb Pakson, 1972-től a Bajai, majd 1977-től a Nagyatádi Mezőgazdasági Kombinátban. Ipari mérnök és PQA (Philips Quality Award) minőségbiztosító mérnök képesítést szerzett. A rendszerváltozás után, 1997-től 2024-ben történt nyugdíjazásáig a Szombathelyi Philips Monitorgyár mérnöki, majd termelési osztályán dolgozott. 2025-ben költözött vissza a szülővárosának tekintett Bajára.

1971-ben házasodott össze Moretti Gemma (1932–2023) könyvtáros-költőnővel. Négy gyermeket neveltek fel Baján, Nagyatádon, majd Szombathelyen élve: Gemma (1952) kórházi asszisztensként, Tibor (1955) mezőgazdasági gépszerelőként dolgozott, nyugdíjasok. Krisztina (1968) jelenleg kórházi mentő-asszisztens, Ágnes (1971) multicég alkalmazottja. László a munka mellett teljesítményorientált amatőrként sportolt, olimpiai ötpróbákon, biciklizve, maratoni távokat futva, triatlonozva. A hétvégi versenyeken saját korcsoportjában legtöbbször az első három hely valamelyikén végzett. 43 évesen 3 órán belül futotta a maratont, és 1988-ban a középtávú országos triatlonbajnokságon a harmadik helyen végzett. Amatőrként elért sikereit ugyanúgy értékeli, mint a válogatott kerettagként elért eredményeit. Baján a nyugdíjas éveiben abbahagyta a versenyzést, már csak saját örömére, kedvére biciklizett, futott. 80 év felett, inkább csak öregesen kocog.