Csak 16 évesen kezdett el atletizálni
Családja révén szinte beleszületett a sportágba, édesapja, Gyulai István válogatott rövidtávfutó, édesanyja, Kazi Olga Európa-bajnoki bronzérmes, Universiade-győztes középtávfutó volt. Mégis, tizenhat éves koráig a sportág nem töltött be központi szerepet az életében, helyette sok mást kipróbált, úszott, vízilabdázott, teniszezett és focizott. Az ikolában persze ő is találkozott az atlétikával, és megkapta az alapképzést, aztán középiskolás korában, 1987-ben került le a Budapesti Honvéd Tüzér utcai sportpályájára, ahol Sztipits László csoportjába került, aki jó kapcsolatban volt a szüleivel, és korábban olyan klasszist is edzett, mint a gátfutó Siska Xénia. Mivel későn kezdte a sportágat, sprinterként egyéniben nem jutott ki korosztályos világversenyre, de a korosztályos válogatottba bekerült, a franciaországi Lille-ben debütált a Európa-kupán, és rögtön győzelmet ünnepelhettek a 4x100 méteres váltóval.
Fedett pályán magyar csúcstartó volt
Már húszévesen, 1990-ben tagja lett a felnőtt válogatottnak, a váltó tagjaként Ostravában, és ezt követően stabil tagja lett a csapatnak, amellyel számos világversenyen ott volt. Pályafutása csúcsára azután ért, hogy 1995-ben elvégezte a Testnevelési Főiskolát, két év múlva pedig megszerezte első országos bajnoki címét kétszázon, amit a következő évben meg is védett, és négyszer volt magyar bajnok a 4x100 méteres váltóval. Legnagyobb nemzetközi sikereit is ebben a versenyszámban érte el, az 1997-es athéni világbajnokságon 18., az 1999-es sevillai vb-n pedig hetedik lett a 4x100-as váltóval. Egyéniben egyik legnagyobb eredménye az volt, mikor 1999 januárjában megdöntötte Kovács Attila magyar csúcsát hatvan méteren, és 6.58-cal ért célba Budapesten. A váltóval a 2000-es Sydney-i olimpia nem sikerült jól, ezután úgy döntött, befejezi a sportolást, de 2002-ben még visszatért a négyessel a 2003-as párizsi vilábajnokságra. Tagja lett volna a 2004-es olimpiai váltónak is, de az eskü napján megsérült, így 34 évesen végleg visszavonult.
A magyar bob úttörői
Édesapja, a népszerű televíziós sportriporter Gyulai István már a Nemzetközi Atlétikai Szövetség főtitkára volt, amikor az 1992-es albertville-i téli olimpiáról közvetített a Telesportnak. A helyszínen mellette ült régi jó barátja és kollégája, a brit-magyar Andrew Frankl, akivel úgy döntöttek, kipróbálják a bobozást. A szándék összhangban volt a Nemzetközi Olimpiai Bizottságéval, amely bővíteni kívánta a sportág mezőnyét, az anyagi hátteret ugyanakkor nekik kellett megteremteni. Fiaikat, Gyulai Miklóst és Nicholas Franklt szemelték ki a nemes feladatra, akik az alapképzés után egyszer csak azt vették észre, hogy már Innsbruckban száguldanak le a hegyről egy kettes bobbal. Az olimpiai kvalifikációhoz szükséges pontokat úgy tudták megszerezni, hogy minél több versenyen elindultak, így végül ki is jutottak az 1994-es lillehammeri téli játékokra, amelyen a 28. helyen végeztek a 43 tagú mezőnyben. Ezután Gyulai az atlétikát választotta, Salt Lake Cityben (2002) és Torinóban (2005) már szövetségi kapitányként volt kint a bobcsapattal.
Emlékszem, éppen Budapesten ültem a panellakásunkban, amikor csengett a telefonunk, és Andrew bácsi szólt bele, hogy nézem-e a bobközvetítést. Ha nem, akkor jól tenném, ha nézném, ugyanis mi is ezt fogjuk csinálni az elkövetkező években és a következő olimpián, Lillehammerben! Addig nem sokat tudtam a bobozásról, de Andrew bácsiról azt igen, hogy amit a fejébe vesz, véghez is viszi.
“„
2009 óta a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke
A 2008-as pekingi olimpia után szükségszerűvé vált a tisztújítás a Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) vezetésében, és rendkívüli közgyűlésen Schulek Ágostont választották ideiglenes elnökké, a csapatában pedig már alelnökként ott volt Gyulai Miklós is. Aki akkor már sportkommenttorként dolgozott, és akit az egy évvel későbbi rendes tisztújító közgyűlésen megválasztották elnöknek is. Ebben nagy szerepet játszott, hogy a Gyulai név igen jól csengett, és cseng a mai napig a sportágban, egykori sportolóként ráadásul ismerte a közeget, és öccsével, Gyulai Mártonnal együtt addigra már remek nemzetközi kapcsolatokra tettek szert. Azóta is betölti ezt a szerepet, 2013-ban, 2017-ben és 2021-ben is újraválasztották, 2023-ban pedig az ő elnöksége alatt rendezték meg Budapest valaha volt legnagyobb sporteseményét, a szabadtéri atlétikai világbajnokságot.
Díjak és eredmények
• 2x magyar bajnok 200 méteres síkfutásban (1997, 1998)
• 4x magyar bajnok 4x100 méteres váltóban (1996, 1997, 2002, 2004)
• 2x fedett pályás magyar bajnok 200 méteres síkfutásban (1996, 1997)
• fedett pályás magyar bajnok 4x200 méteres váltóban (1990)
• fedett pályás magyar bajnok 4x400 méteres váltóban (1998)