Molnár

Attila

Molnár Attila Balatonfüreden nőtt fel, 2014-ig a helyi klubban futballozott, ahol kiemelkedett a gyorsaságával, ezért úgy gondolta, ezt a tulajdonságát érdemesebb kamatoztatnia és fejlesztenie, így 2016 elején elkezdett atletizálni a veszprémi VEDAC-ban, ahová eleinte heti három-négy alkalommal hordták fel a szülei. Edzője Stupián Anikó volt, és leginkább középtávfutókkal edzett együtt, a versenyeken azonban már 400 méteres síkfutásban indult. 2018-ban követte edzőjét az újonnan megalakult SVSE-be, majd 2019-től Bartha László irányításával dolgozott tovább. Sokáig nem ért el kiugró eredményeket, csak ifjúsági és főleg juniorsportolóként, amikor már 200 és 400 méteren versenyzett, de az állóképessége miatt végül az utóbbit választották edzőjével. Legjobb nemzetközi utánpótlás-eredménye, hogy harmadik lett a 2019-es bakui nyári európai ifjúsági olimpiai fesztiválon (EYOF).

A 2021-es év hozta meg az áttörést, juniorként és felnőttként is országos bajnokságot nyert, az SVSE csapatában első lett a 4 × 400 méteres váltóval is. A következő évben mindkét címét megvédte, de már a Ferencvárossal. Mivel felvették a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre (BME), új klubot kellett keresnie a fővárosban: a Fradinál Karlik Pál lett az edzője. A második évre megtalálták a közös hangot, május 25-én Cipruson megdöntötte Deák-Nagy Marcell 2011. júliusi 45.42-es magyar csúcsát 400 méteren – 44.98-as ideje nemcsak új hazai rekordot, de világbajnoki indulást is ért. Az éve nagyon sűrű volt, de futása stabilizálódott, és az augusztusi budapesti vb-n újra megdöntötte a magyar csúcsot: 44.84-gyel jutott a középdöntőbe, és végül a tizenkettedik helyen végzett. Nem ez volt az egyetlen magyar csúcsa a hazai vb-n, ugyanez a 4 × 400-as férfi- és vegyes váltókkal is sikerült neki.

Szeptemberben meghívták a kínai Gyémánt Liga-versenyre, ahol hatodik lett. Molnár Attila a 2024-es Gyulai István Memorialon teljesítette 400 méteres síkfutásban a párizsi olimpia kvalifikációs szintidejét, a római Európa-bajnokságon pedig a hatodik helyen végzett. A következő évet elképesztő formában kezdte, januárban Belgrádban 45.66-ra, februárban Ostravában pedig 45.08-ra javította a fedett pályás magyar csúcsot, amivel nemcsak az európai ranglista élére került, de három századra a kontinentális rekordtól. Így utazott ki a hollandiai Apeldoornba, a fedett pályás Európa-bajnokságra, az előfutamot és az elődöntőt is megnyerte, utóbbit a torna 1970 óta íródó történetének valaha volt leggyorsabb elődöntős idejével. A fináléban feltette a koronát a teljesítményére, és alig 23 évesen a kontinensbajnoki dobogó tetejére állhatott.