Bíró

Attila

Az egri Kemény Ferenc Általános Iskolában tanult, onnan járt úszni. Bitskey Aladár poroszos módszerekkel tanította az ifjú úszókat. Bíró Attilának azonban ez a módszer nem tetszett, úgyhogy miután megtanult úszni, azonnal abba is hagyta, de aztán a szülei visszavitték az uszodába Gyergyák Magdához. Tizenegy-tizenkét éves korában az egri legenda, Katona József átcsábította a vízilabdához, egy ideig egyszerre űzte a két sportágat. Tizenhat évesen mutatkozott be az egri felnőttcsapatban, tizenkilenc évesen ifjúsági Európa-bajnokként egy másik legenda, Szívós István hívására a Ferencvároshoz igazolt, és egyből bajnokok lettek 1988-ban. Utána nagy körútra indult, Olaszországot, Svájcot, Görögországot és Törökországot is bejárta. Amikor befejeződött a magyar bajnoki idény, aki éppen nem készült világeseményre a válogatottal, de elég magas szintet képviselt, volt lehetősége Svájcban játszani. Ott májusban kezdődött az idény, júliusig tartott, tehát éppen át tudtak menni. Luganóban volt kétszer is, itt már Kemény Dénes keze alatt játszott, bajnok lett, megtanult olaszul, ami megkönnyítette, hogy Anzióban is eltöltsön pár évet. Amikor a Galatasaray felmerült, akkor született a második fia, így nem akart külföldre költözni, de a BVSC-s Vincze Balázzsal kijártak két-három hetekre a fontos meccsekre. A nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején volt a válogatott tagja. "Fájó pont, hogy 1992-ben én maradtam ki az olimpiai keretből. Később, szövetségi kapitányként, ezért is tudtam átérezni, mennyire nehéz átvészelni a kerethirdetést. Ez az olimpia kimaradt, és nem is adatott több a játékos éveim alatt. "

A húszas évei során még nem foglalkozott a jövővel, de harminc fölött, amikor Olaszországban játszott, már tudatosan készült, utánpótlás-csapatokat edzett. Meg az olasz edzésmetódusokról a jegyzeteit, ezekből sokat profitált még kapitányként is. Amikor még Görögországban játszott, Dudi, Csapó Gábor a Ferencváros vezetőedzője lett, és másodedzőnek hívta. Bár játszhatott volna még pár évet, egy próbát akart tenni, és idővel vezetőedző lett a Fradinál. Akkoriban pénzügyi problémákkal küzdött a Fradi, nem voltak szponzoraik, a játékosok nem akartak hozzájuk igazolni, és az utánpótlás terén sem volt jó a helyzet. Nem voltak könnyű évek, de mindig a maximumot hozta ki a csapataiból. Ez vonatkozik az azt követő klubjára, az OSC-re is, amely akkoriban egy félprofi csapat volt, szinte minden játékos dolgozott vagy tanult a vízilabda mellett.

A klubokat válogatottra cserélte és Új-Zélandon is eltöltött néhány évet. Amikor megérkezett, választhatott, hogy a férfi vagy a női csapatot akarja-e irányítani. A lányokat választotta, mert szerinte erősebb volt a női vízilabda Új-Zélandon. Sokat tanult kint, a női vízilabdát ott ismerte meg alaposabban. Angoltudása is sokat fejlődött, és nem mellesleg a szabadidejében sokat járt borászatokba, szüretelt, illetve próbált ellesni egy-két helyi fortélyt. "A lányokat többet kell képezni taktikailag, technikailag, mint a fiúkat, és jobban rá kell tudni hangolódni a lelkükre. Viszont a kemény munkába sokkal könnyebben beleállnak, mint a fiúk, akiket noszogatni kell. Nagyon szeretek a lányokkal dolgozni, és most már talán könnyebb is nekem, mint a fiúkkal."

Az új-zélandi kaland után is lányokkal folytatódott a munka, mégpedig a magyar válogatottal. Nagyszerű időszak volt, rengeteg sikerrel, hiszen 21 világversenyen vehettek részt, ebből tizenötször játszhattak legalább elődöntőt, és tízszer végeztek dobogón. Bíró Attila 2016-tól 2023-ig vezette a magyar női válogatottat szövetségi kapitányként. Hatalmas sikerrel, rögtön elsőre Európa-bajnokok lettek 2016-ban, aztán 2022-es világbajnoki ezüst- mellett sikerült megszerezniük a magyar női vízilabda első olimpiai érmét, egy bronzot (2021). Nagy volt a kontraszt, hiszen a kinevezését megelőző vb-n csak a kilencedik helyen végzett a válogatott. Emellett 2020-ban Eb-bronzot, 2021-ben és a 2022-es világbajnoki ezüstérem nyolcezer szurkoló előtt szintén örök élmény volt, nem csak Bíró Attilának és a csapatnak, de sok százezer magyar sportrajongónak. Edzői pályafutásának elismeréseként megkapta mesteredzői kitüntetést 2022-ben. Kapitányi munkája után szülővárosában, Egerben dolgozik, borászkodik. Csendes vízilabda nézéssel, tanulással, a családjával tölti az idejét. Szőlész-borász szakon, illetve a Testnevelési Egyetemen is tanul, edzői képzésen vesz részt, és nem tett le arról, hogy elhelyezkedjen még egyszer a sportágban.

• Európa-bajnoki aranyérem (2016) • Európa-bajnoki bronzérem (2020) • Európa-bajnoki 4. hely (2018) • Világbajnoki ezüstérem (2022) • Világbajnoki 4. hely (2019) • Olimpiai bronzérem (2021) • Olimpiai 4. hely (2016) • Világliga ezüstérem (2021, 2022)

• https://www.origo.hu/sport/sport-csapat/2023/08/mar-nem-biro-attila-a-noi-vizilabdavalogatott-szovetsegi-kapitanya • https://www.nemzetisport.hu/vizilabda/2023/08/vizilabda-eletem-legszebb-nyolc-eve-volt-biro-attila • https://www.nemzetisport.hu/vizilabda/2023/09/vizilabda-nem-szeretnem-a-tudasomat-a-magyarok-ellen-hasznalni-biro-attila • https://magyarnemzet.hu/sport/2024/02/biro-attila-interju-noivizilabda-valogatott#google_vignette • Facebook • Kozák Péter: Ki kicsoda a magyar sportéletben? Sportolók, edzők, sportvezetők, sportújságíók, sportorvosok, sportszakemberek. I. kötet A-H (Szekszárd, 1994)Ki kicsoda