Babarczi

Roland

Szegeden tanult meg úszni, a Maroson lefelé ereszkedő tutajok között. Tizenegy éves korában került Budapestre. Évekkel később a barátaival elmentek a Margitszigetre, ahol megismerkedett a kitűnő úszóedzővel, Hunyadfi Istvánnal, aki a 17 éves koruk miatt átküldte őket a pólósokhoz a Császár uszodába. 1949-ben kezdett el vízilabdázni, az első sikerét ott érte el, az újonc bajnokcsapat tagja volt Földes László edző kezei alatt a Fradiban (a neve később ÉDOSZ lett, majd 1952-ben Kinizsi). Még vízben voltak a 1932-es és a 1936-os olimpia bajnokai, Vértesy József, Bozsi Mihály és nem utolsósorban Német Jamesz. "Nekünk újoncoknak az volt a feladatunk, hogy passzoljunk neki. Addig ment ez, amíg jó passzt adtunk, akinek ez nem sikerült, azt rögtön elküldte. Kézzel, lábbal, kézfejjel, húzással, nagyszerűen alkalmazta a legszélesebb repertoár elemeit, sosem felejtem el." Huszonegy évesen, 1953-ban azonban behívták katonának a folyamőrséghez. Kiskunfélegyházára sorozták be, ahol vízilabda egyáltalán nem volt. A bevonulás után néhány hónappal úszásra toboroztak katonákat, a hadtest-hadosztály-úszóbajnokságokra. Összeszedett maga mellé még három embert, mert a váltókat preferálták és ezzel vészelte át a katonaság kétéves időszakát. "Amikor visszatértem és leültem a szigeti 33-as fedett partján az ülőkére, néztem, hogy a kortársaim, Dancsa, Lénárt, Felkai, mind OB I-es játékossá váltak, én meg nem... " A második vonalba kezdett el pópózni, három csapatban is szerepelt, viszonylag jó eredményeket ért el, az utolsó a Postás volt.

A Postásnál kezdett edzősködni, természetesen a tanulás mellett. 1967-ben megszerezte a SEKI edzői oklevelet és vízilabda szakedző lett. Még ebben az évben finanszírozási hiány miatt, átvitte a csapatát a BVSC-be. 1970-ben már a serdülő II-t vitte. Sok játékos került onnan az élvonalba, válogatottak is lettek többen. 1970-ben megverték a KSI-t, amire először volt példa 1963-as megalakulásuk óta, és a csapatával bajnokságot nyert. Megkeresték, hogy vállaljon munkát a budapesti szövetségben és a nyári edzőtáborok szervezését kapta feladatul. Egy idő után keretedző lett, majd az OB I-ben kapott munkát.

Tátos Nándor örökébe lépett a BVSC-nél. Három tehetséges ifijátékos pallérozásában játszott fontos szerepet: Horkai György, Gém Zoltán és Potyondi. 1980-ban bajnoki bronzérmet szereztek. Előtte a BVSC 1966-ban nyert bajnokságot még Laky Károllyal. A vízilabda a klub legeredményesebb szakosztályává emelkedett. Ekkor azonban Babarczi újraházasodott és családi okok miatt nem tudott maradni.

Ekkor hívták Szolnokra. 1980. december 5-től Bolvári és Mayer mögött volt ifiedző. A kezdés felemás volt, de az első ifi-világbajnokságra ő vihette a magyar válogatottat. Az első vb-n bronzérmet szereztek az orosz és a kubai csapat mögött, az olaszokat verték meg hosszabbítás után, négyméteresekkel. (A kubaiak még Laky munkájának eredményeként nagyon jók voltak.) Az akkori úszószövetség vezetője nem szerette volna, hogy egyszerre két vidéki legyen az utánpótlás-válogatottnál. Mivel a segítője Urbán Lajos volt, akit ő hívott meg maga mellé, lemondott a javára. "Amikor Rusorán Péter lett a szövetségi kapitány 1983-ban, felhívott, és megkérdezte, akarok-e vidékválogatottat csinálni. Mondtam, hogy persze." Ezzel a vidékválogatottal sokat dolgozott a 80-as években, országszerte hírverő mérkőzéseket játszottak. A Szolnokkal 1983-ban bronzérmesek lettek, 1985-ben megnyerték Budapesten a Magyar Kupát. 1986-87-ben pedig másodikok lettek a bajnokságban a BVSC mögött. Hét évet töltött Szolnokon, azonban a klub lehetőségei nem voltak meg a további előrelépésre, Babarczit pedig már előző évben hívták Tatabányára.

1987-ben fogadta el a tatabányaiak felkérését. A bányészat azonban leszállóágba került, az egész tatabányai sportélet mélyrepülésbe kezdett. Már nem biztosították azokat a feltételeket, amelyek a korábbi években lehetővé tették budapesti játékosok foglalkoztatását - Keménytől Kásásig. Volt egy elég jó utánpótlás garnitúra, velük is ért el kimagasló eredményt: színtiszta tatabányai csapattal végeztek a Komjádi Kupa harmadik helyén 1988-ban. Ezek után visszahívták a BVSC-be, a nyugdíjazásáig, még négy évig volt ott, de az első csapatot fél év után elvették tőle.

Utánpótlás bizottsági titkárként próbált minden területen segíteni a szövetségben. 1992 közepén kijelölték a szövetségnél szakmai felelősnek. Mivel a vízilabda akkor különvált az úszószövetségtől, igen alacsony költségvetésből kellett dolgoznia, és megoldani a serdülő válogatott edzőtáboroztatását, melyet végül adományokból oldott meg az egyik elnökségi tag (a Monimpex) jóvoltából. Mivel az első tábor jól sikerült, már nem volt kérdés, hogy megkapják a következő évre a szükséges pénzt. 1991-ben tartották meg az 1976-ban született játékosok táborát. Itt aztán már jelen volt mindenki, Kiss Gergő, Fodor Rajmund, Vári Attila. Közülük hatan olimpiai bajnokok lettek Sydney-ben. Babarczi 1992-ig segítette őket.

Az edzői, nevelői munka mellett számos egyéb érdem is fűződik a nevéhez, ő állította össze a hazai vízipóló-versenynaptárt, és aktívan részt vett az éves versenykiírás elkészítésében is. 2003-tól a mérkőzések, események archiválását is végzi. Rögzíti a játékosok szereplésének éveit, meccseik számát, klubjaikat. A 2003 tavaszán elhunyt Bartalis Istvántól örökölte meg a feladatot. "Megkérdezték tőlem, hogy ki kért meg erre, azt válaszoltam, hogy a lelkiismeretem. A statisztikát folyamatosan csinálom, karbantartom." Vízilabda könyvtárat, archívumot hozott létre, kezdeményezne egy országos vízilabda-múzeumot is. Ha valaki valamilyen múltbeli hazai vagy nemzetközi eseményen született eredményre vagy a résztvevők nevére kíváncsi, azt tőle biztosan megtudja. Szekrényében őrzött jegyzőkönyvekből, másolatokból, fotókból és egyéb feljegyzésekből világosan nyomon követhető a sikersportág múltja és jelene egyaránt.

Edzői pályafutásának elismeréseként 1985-ben a mesteredzői kitüntetést, 2003-ban a fair play-díjat kapta meg. Róla elmondható: egész életét a vízilabdának szentelte.

• Arcanum • Nemzeti Sport, 2003. augusztus (14. évfolyam, 208-237. szám)2003-08-27 / 233. szám • Kozák Péter: Ki kicsoda a magyar sportéletben? Sportolók, edzők, sportvezetők, sportújságíók, sportorvosok, sportszakemberek. I. kötet A-H (Szekszárd, 1994)Ki kicsoda • https://jochapress.hu/kilencven-eves-lett-a-kituno-polosedzo-babarczi-roland/ • http://archiv.vlv.hu/news/11983/hogy-ki-kert-fel-erre-a-lelkiismeretem-eletut-interju-babarczi-rolanddal