Élete
Tusnády Alfrédot 1905-ben a nagyszebeni közös tüzérséghez hívták be szolgálattételre, ahol parancsnokai hamar felismerték sport iránti szeretetét, és a bécsújhelyi vívómesterképző intézethez vezényelték. Kiváló eredménnyel végzett, ezért egy további évre visszatartották. 1907-ben a Traiskirscheni tüzérhadapród iskolába, egy év múlva a soproni, 1910-ben pedig a nagyváradi hadapródiskolába került. A háború után a Ludovika Akadémia vívómestere lett.
Katonai beosztásai mellett polgári egyesületekben is kifejtette nem mindennapi vívópedagógiai működését.
Tanítványai közé tartozott Maszlay Lajos, Hatz József, Székelyhidy Tibor, Berczelly Tibor, majd Kovács Pál is, amikor 1935-ben az első országos kardbajnokságát nyerte. Polgári egyesületben Tersztyánszky és Rády voltak egy időben a tanítványai és első mestere volt Kabos Endrének.
Később Győrben telepedett le, ahol 1938-tól volt a Győri Vívó Club, majd az ETO mestere, tanítványai voltak többek között Hámori Jenő és Pallaghy Csaba.
Munkásságát 1962-ben mesteredzői címmel ismerték el.
A Győri ETO 1970-től évekig megrendezte Tusnády Alfréd Emlékversenyt.