A legjobbaknál tanult
Szűts János 1925-ben került Borsody László vívómester mellé a Magyar Királyi Honvéd Sportoktató Tanfolyamba. 1927-30-ig a Ludovika Akadémián volt segédoktató, 1930-ban pedig egy évig az olasz katonai vívómesterképző intézet, a Schoula Magistrale hallgatója volt, ahol egy év alatt két év anyagából tett vizsgát. 1931-34-ig már a Toldi Miklós Honvéd Sporttanár- és Vívómesterképző Intézet (SPOTI) segéd sportoktatója volt, 1934-ben tett honvéd vívómesteri és tiszti vizsgát. 1937-ben segédvívómesterré nevezték ki, 1938-ban pedig párizsi tanulmányútra küldték az ottani Katonai Testnevelés Főiskolára, ahol tanulta a tőr- és párbajtőrvívást és tanította a kardvívást.
1941-ben lett honvéd vívómester, ekkor már Borsody 1936-os nyugalomba vonulása óta Szűts János vezette a SPOTI kardszakát.
A legjobbakat tanította
A második világháború után az újraalakuló Magyar Néphadsereg állományába került. Az 1950-es években a Katonai Testnevelési Főiskolán volt tanár, valamint ezzel egyidőben a Vörös Meteornál vívóedző, később a Honvédnál oktatta kardvívást.1948-ban lett a kardválogatott vezetőedzője. Gerevich Aladár, Kovács Pál, Berczelly Tibor, Rajcsányi László, Keresztes Attila, Papp Bertalan kardvívó olimpia bajnokok mellett a tőrvívó Elek Ilona, Elek Margit, Gulácsy Mária, Morvay Zsuzsa és Szőcs Bertalan mestere is volt. Később nála vívott Bakonyi Péter és Nébald György is. Munkásságát 1961-ben mesteredzői címmel ismerték el.
Tudása mai is velünk van
Talán legkedvesebb tanítványa mégis Pézsa Tibor volt, akinek szinte a kezdetektől végigkísérte a pályafutását, majd Pézsa visszavonulása után mint vívómester is átadta a tudását. Valódi apa-fia kapcsolat volt köztük. Szűts Jánost utolsó 3 évében Parkinson kór támadta meg, amikor kiengedték a kórházból, Pézsa Tibor családjához költözött, ahol haláláig gondozták és ápolták. Mosonmagyaróváron, a szülői házon emléktábla őrzi Szűts János nevét.