Sigmond

András

Sigmond István főorvos és Bélák Irén fiaként született Veszprémben, itt járta az iskoláit, és a közelben, Káptalanfüreden töltötte a gyerekkorát. Természetes, hogy a vitorlázással is megismerkedhetett édesapja hajóján, a Bibic nevű 15-ös balatoni jollén. "Szigorú elveink voltak, akkor és addig kormányozhattam a Bibicet, amíg a fock be nem lobbant. Akkor kaptam egy fülest édesapámtól, és persze a bátyám kormányzott tovább! Nos, ez egy olyan motiváció volt, amit soha nem felejtek el…" A gyerekkori szárnypróbálgatások után eleinte Almádiban az Építőknél Szekeres János, Somodi György vezetésével, majd a füredi Vörös Meteorban Fehér Árpád edzői irányításával hajózott. Majd visszatért az Építőkbe, és itt következett az ifiedzői munka. Ekkoriban már a TF vívóedzői szakára járt mint ifi-válogatott kardvívó. "Épp megkezdtem a nyári munkámat a kánikula alatt, beöltözve plasztronba, miközben hosszasan elmélkedtem. Mi a frászt keresek Pesten, amikor a Balatonon remek szél fúj, és ott is lehetnék? Ekkor döntöttem el, hogy pályaelhagyó leszek, és a vívás helyett a vitorlázás lesz a valódi életem." Továbbfolytatta a tanulmányait a TF tanári szakán, és közben versenyezett a Csillaghajó osztályban. 1961-ben TF testnevelő tanári oklevelet szerezett. 1967-ben edzőit, mint vívó szakedző, majd 1977-ben meglett vitorlás szakedzői oklevele is. Vitorlázásban 1970 és 1972 között volt válogatott kerettag.

Ezzel párhuzamosan építette ki 1974-től az Építők utánpótláscsapatát, amelyből szinte mindannyian a mai napig a sportágban maradtak, és eredményes vitorlázók lettek. Csak néhány név a teljesség igénye nélkül: Tenke Tibor, Fundák György, Zalai Gábor, Zentai István, Czittel Lajos. Később a Spartacusnál, MAFC-nál, és MVSZ szövetségi kapitányként is tevékenykedett. 1975-től a magyar válogatott vezető edzője. Tanítványai közül Detre Szabolcs, Detre Zsolt, Nyáry Gyula, Nyáry Zsolt, Haán András magyar bajnokok. 1976 és 1988 között 3 olimpián a magyar vitorlás csapat vezetője. 1991-ben edzői pályafutásának elismeréseként megkapta a mesteredzői címet. Emellett tanított az ELTE Tanárképző karán, ahol testnevelő tanárokat képeztek. Évente több alkalommal egy-egy hetes tábort szervezett és vezetett a tesis hallgatóknak, emellett pedig az MVSZ alkalmazásban volt a válogatott edzője, szövetségi kapitánya. 1976-tőlaz ELTE Tanárképző Főiskola Testnevelés Tanszékén főiskolai adjuktus, 1984-től a TF középfokú vitorlásedzői tanfolyam szakvezetője, a vitorlásedzők szakmai továbbképzésének vezetője.

Itthon rendezték a 470-es világbajnokságot, ami az utolsó kvalifikációs verseny volt a 2000-es sydneyi olimpiára. "Itt dolgoztam a vitorlásiskolás motorosommal, és ekkor ismerkedtem meg egy szingapúri vezetővel, aki versenybíróként is dolgozott a vébén. Egy borozás közben említette, hogy kellene neki egy lelkes vitorlásedző. Ajánlottam magamat, majd decemberben kiutaztam Szingapúrba egy hónap próbaidőre. Ebből lett egy hároméves szerződés, majd nyolc edzősködés. Talán nem meglepő, de a legsikeresebb időszakomnak a 2000–2008 közötti külföldi éveket tekintem. Előtte váltam el az első feleségemtől, új életet akartam kezdeni, kapóra jött az ajánlat, a meghívás. Ráadásul ki akartam próbálni magamat a nehezebb ázsiai körülmények között. Szerintem sikerült, jó döntés, óriási kihívás volt." 2008-ban Szingapúrból eljöttek, mert megérkezett a gazdasági világválság, a lakásbérleti költség háromszorosára emelkedett, amit már nehezen tudott volna kifizetni. Eközben érkezett az MVSZ felkérése a szövetségi kapitányi feladat ellátására. Vitorlázás kapcsán több írása is megjelent: • A vitorlázás alapjainak oktatási anyaga és az oktatás módszere sportiskola rendszerben (TF Szakdolgozat Bp., 1971.) • A vitorlázás taktikája (1978) • Vitorlás versenyzők fizikai felkészítése (1983) • A rekreáció fontossága az isk. testnevelésben (1988)

A vitorlázás mellett még egy sportág végigkísérte a pályafutását, a sízés mindig is része volt az életének: Veszprém, bakonyi sítúrák, iskolai síbajnokság Eplényben, TF-hallgatóként lengyelországi sízések a vizsgaidőszakban. Amikor 1992 körül befejezte a vitorlás-válogatott melletti első időszakát, bekapcsolódott az ELTE Testnevelés Tanszékén a síoktatóképzésbe. "Számomra a legfontosabb motiváció a sízés, a síoktatás mellett a rendkívül befogadó és egymást segítő baráti csapat volt. Emellett természetesen a tél, a hó és a hegyek szeretete is szerepet játszott. Ezek mind a mai napig is megvannak bennem, emiatt a sízés igazi hobbim és szerelmem." Aszófőn él a második családjával, Bereczki Brigitta biatlonossal, aki anno a tanítványa volt az ELTE-n, most pedig két gyermekük édesanyja. Lányuk Sára, fia Sigmond Soma Szingapúrban születtek. Soma apja nyomdokait követve és ILCA 6-ban versenyzik, Sára az atlétikát választotta. Az első házasságából van egy lánya és öt unokája, akik mindannyian versenyszerűen vitorláznak.

• Arcanum • https://adt.arcanum.com/hu/view/Sportkonyvek_KiKicsodaaMagyarSporteletben_3/?pg=46&layout=s&query=Sigmond+Andr%C3%A1s • https://aquamagazin.hu/sigmond-andras-a-koztunk-elo-legenda/?p=4107 • https://aquamagazin.hu/sigmond-soma-az-apai-orokseg-nyomaban/?p=49956 • Kozák Péter: Ki kicsoda a magyar sportéletben? Sportolók, edzők, sportvezetők, sportújságírók, sportorvosok, sportszakemberek. III. kötet S-Z (Szekszárd, 1994) Ki kicsoda?