A vívópásttól a polgármesteri székig
Kőrösi László kilencéves korában ismerkedett meg a vívással, elsősorban párbajtőrben versenyzett.
Elvégezte a Testnevelési Főiskolát és 26 éves korában úgy érezte, újra kell gondolnia a versenyzést, és amit ezen a pályán nem tudott megvalósítani, azt edzőként kell megpróbálnia.
Az akkori Újpesti Dózsában kezdett utánpótlásedzőként, majd 1988-ban – engedve a csábításnak – a Bp. Honvédban folytatta. Ugyanebben az évben kezdett el foglalkozni az akkor még „gyerekcipőben járó” női párbajtőrvívással, és már egy évvel később a csapat megnyerte a világbajnokságot. A csapat meghatározó egyénisége az a Horváth Mariann volt, aki évekig (az 1993-ban bekövetkezett térdsérüléséig) zsinórban nyerte a világbajnoki címeket egyéniben és csapatban, de nála tanulta meg a szakma alapjait Nagy Tímea is. Versenyzői összesen tíz világbajnoki címet szereztek, az utolsó nagy sikert az 1999-es szöuli világbajnokságon Tóth Hajnalka érte el, aki csapatban világbajnok lett. Munkásságát 1993-ban mesteredzői címmel ismerték el.
Korábbi tanítványával, Horváth Mariannal 1991-ben kötöttek házasságot, 1994-ben vettek egy házat Borsodivánkán. Miután 2000-ben úgy érezte, hogy elege van az élsportból mindketten a Tisza-tó közeli faluba költöztek, ahol Kőrösi Lászlót 2002 és 2006 között a település polgármesterré is választották.