Kopetka

Béla

Kopetka Béla sportpályafutását 1968-ban a Csepel SC öttusázójaként kezdte. 1971-ben csapatban ifjúsági csapatbajnoki címet szerzett és bekerült a magyar korosztályos válogatottba. Gyengébb lövész-eredményei miatt 1972-ben falhagyott az öttusával és ezután vívóként versenyzett. Párbajtőrvívásban szerepelt és 1979-ben mexikóvárosi Universade-n csapatban 1., 1981 bukaresti Universiade-n szintén csapatban az 5. helyen végzett. 1976-ban, többek között az egyéni olimpiai bajnok Fenyvesi Csabát is megelőzve harmadik helyen végzett a felnőtt egyéni magyar bajnokságon. Edzői Gruber Gyula és Vass Imre voltak. Az aktív sportpályafutása befejezte után a négyszeres olimpiai bajnok Kulcsár Győző bátorítására az edzői pályát választotta.

1983-ban kezdte az edzősködést, és rögtön rá mosolygott a szerencse, hiszen az első gyerekcsoportjában ott volt egy istenadta a tehetség, akit Imre Gézának hívtak. Huszonhárom éves koráig dolgozott vele, nála lett csapatvilágbajnok, olimpiai bronzérmes Atlantában, és még az athéni ezüstjében is volt némi szerepe. Másik neves taníványa Szász-Kovács Emese volt, akit a BSE-ből vitt át a Honvédba és öt évig dolgoztak együtt. Ez idő alatt junior világbajnok lett, és szépen ívelt felfelé a karrierje. Kényszerűségből lett vége a közös munkának, amikor Kopetka Béla külföldön – Angliában és Németországban – vállat munkát. Az akkori alacsony hazai vívóedzői fizetések miatt taxizással egészítette ki a jövedelmét. Hazatérése után, Móna István kérésére a Honvéd öttusázóival kezdett el foglalkozni, ahol többek között a sokszoros világbajnok és olimpiai ezüstérmes Balogh Gábor is a tanítványa volt. Jelenleg egykori tanítványa, az egyesület vívószakosztályának társelnöke, Szász-Kovács Emese hívására a Vasas vívóival foglalkozik. Munkásságát 2000-ben Mesteredzői címmel ismerték el.

A sportolás mellett a tanulás is kiemelt szerepett játszott az életében. Előbb 1977-ben a Bánki Donát Gépipipari Műszaki Főiskolán üzemmérnöki, majd 1982-ben a Testnevelési Főiskolán edzői okievelet szerzett.