Élete a vívás volt
Forró Sándor 1933 és 1935 között végezte el a sporttanári és vivómesterképzői iskolát. Az iskola elvégzése után kezdetben mint vivósegédoktató, később mint vívómester tanított. Beosztása mellett a GANZ-Sport Egyesület vivószakosztályánál edzőként dolgozott. A második világháború befejezése után haláláig, a Ganz SE, a Bp.Vasas, az OSC és Bp. Vörös Meteor sportegyesületek vivószakosztályainál nevelte a vivósport neves és névtelen versenyzőit. Fáradhatatlan, szakszerű és kitartó munkája nyomán nevelődtek kiváló tanítványai: Meszéna Miklós, Kovács Attila, Kovács Tamás, Szalontay Katalin és még sokan mások. A Vasas sokszoros magyar bajnok kardcsapatának évről-évre megújuló sikereiben is oroszlánrésze volt.
Munkásságáért 1961-ben mesteredzői címet kapott.
A vívás volt az élete. 1965. március 18-án délelőtt a Vasas Pasaréti úti termében edzést tartott, amikor rosszul lett és nemsokára meghalt. 53 éves volt…
Halála után évekig megrendezésre került a Forró Sándor emlékverseny.