Tudatosan készült edzőnek
Bódy István 1965-ben kezdett el vívni a Budapest Honvédban, ahol olyan edzők dolgoztak akkoriban mint Papp Bertalan vagy Gerevich Aladár. Nagyjából tizenöt évig versenyezett kardvívásban és mellette tanult a Testnevelési Főiskola nappali, szakedzői tagozatán. Ugyanis már a húszas évei közepén eldöntötte, hogy nem vívóként, hanem vívóedzőként képzeli el a jövőjét, és az MTK-ban, a legjobb utánpótlás-nevelő klubnál Szőcs Bertalan mellett kezdett el dolgozni. Szinte ezzel párhuzamosan bízta meg őt Pézsa Tibor azzal, hogy a kardvívók utánpótlását vezesse, elvégre a Honvédban, a nagyszerű mestertől tanulta Bódy István az alapokat.
Az ifjú edző megelőzte a korát. Egyrészt azzal, hogy már akkor felmérte, a vívás alapja lesz a komoly fizikai felkészítés. Másrészt azzal, hogy tisztelte és megtanulta azt a technikai tudást, ami a kardvívás magas színvonalú oktatásához szükséges. És kitalálta azt is, hogy ezt a kettőt ötvözve lehet szintet ugrani a világ fejlődő vívásában.
Hírneves tanítványok
Az 1980-as évek legelején vezette Szabó Andrással közösen azt a junior válogatottat – abban az időkben az első központosított keretedzésekkel -, melyből többek között Szabó Bence és Abay Péter került ki. Saját nevelésű tanítványai közül Péntek Gábor volt az első “nagy név”, aki junior világbajnoki bronzérmet nyert. Majd következett Boros Görgy, aki junior egyéni világbajnok, felnőtt világbajnok klasszis kardozó volt. Vele dolgozott az a Nagy Orsolya, aki egyéni világbajnoki bronzérmet nyert, és az első magyar női kardozó volt, aki olimpián indulhatott, 2004-ben, Athénban.
Ugyancsak Bódy István mellett lett világklasszis vívóvá Pusztai Liza, a kezdetektől a mai napig együtt dolgozik a kétszeres világbajnok Szűcs Lucával, és még sokan másokkal.
Minkásságáért 1991-ben mesteredzői címet kapott.