Érdi

Mária

Érdi Mária - akit kiskora óta mindenki csak Márinak szólít - a Balatonnál, Vászolyon nőtt fel testvéreivel, és tízévesen ismerkedett meg a vitorlázással egy iskolai szakkör révén, de csak négy évvel később, 2012-ben kezdett versenyezni a Balatonfüredi Yacht Club színeiben, ahol edzője Csomai József lett. A 2013-as balatonfüredi Laser Worlds elnevezésű tornán egy Európa-bajnoki 5. és világbajnoki 11. hellyel robbant be a sportágba, és még abban az évben világbajnok lett Byte C II hajóosztályban. Utánpótlás évei kiemelkedően sikeresek voltak, 2013 és 2016 között négyszer nyerte meg az ifjúsági világbajnokságot, utóbbin 55 nemzet versenyzőinek szavazatai alapján ő kapta meg a Bengt Julin-trófeát. 2017-ben junior vb-t nyert, emellett van két Eb-ezüstje és egy-egy Eb- és vb-bronzérme is – így összesen 11 korosztályos Eb- és vb-érmet nyert. Sőt, ennél többet is begyűjthetett volna, de már fiatalon a felnőttmezőnyre összpontosított.

2016-ban az utolsó olimpiai kvalifikációs versenyre, a rangos palmai Princesa Sofia regattára már csak két kiadó hely maradt Európából, amelyre számos nála idősebb, rutinosabb és a papírforma szerint jóval esélyesebb ellenfél pályázott. Érdi azonban mindvégig az élmezőnyben vitorlázott, bejutott az éremfutamba a legjobb tíz versenyző közé, és végül nyolcadik helyen végzett, így kijutott az ötkarikás játékokra. Rio de Janeiróban a tapasztalatszerzés volt az elsődleges, de nagyszerű eredményt ért el a világ legjobbjai között, kifejezetten erős szélben is a 14. helyet szerezte meg. Két évre rá az első lehetséges alkalommal kvótát szerzett a 2020-as tokiói olimpiára az aarhusi olimpiai kvalifikációs vitorlázó-világbajnokságon elért nyolcadik helyével, pedig a felkészülése nem volt sima a hátsérüléséből visszamaradt fájdalmai miatt. Egy ideig nem is tudott százszázalékos edzésmunkát végezni, és több fontos versenyt, köztük az olimpia előtti világbajnokságot is ki kellett hagynia.

Az MVM SE sportolójának Tokióban nem volt szerencséje, ugyan megbízhatóan hozta az átlagot, többször is ott volt az élmezőnyben, de csak egyetlen futamban jött be, amit szeretett volna, és végül a 13. helyen ért célba, ami egy hellyel jobb volt az előző olimpiájánál, de előrébb akart végezni. A 2023-es éve viszont nagyszerűen sikerült, márciusban megszerezte első Európa-bajnoki érmét, harmadik lett az olaszországi kontinensviadalon, nyáron pedig már úgy utazott ki a hágai világbajnokságra, hogy nem lenne elégedett csak az olimpiai kvóta megszerzásével, hanem szeretett volna dobogóra állni. Az első két futam után már vezetett, a legjobb tíznek kiírt, duplaszorzót érő éremfutamot pedig a harmadik helyről kezdte, és svájci, valamint dán riválisát megelőzve végül az első helyen végzett. Ezzel olimpiai hajóosztályban ő lett az első magyar női vitorlázó, aki világbajnoki címet szerzett.

Érdi Mária a vb-győzelem után 2024 elején megkapta az újságíróktól az év legjobb női sportolójának járó díjat, a következő évben pedig 2013 óta a tizenkettedik alkalommal választották meg itthon az év női vitorlázójává. A 2024-es januári világbajnokságon a hetedik helyen zárt Argentínában, de csak egy műszaki hiba miatt nem végzett előrébb, az athéni Európa-bajnokságon viszont nem talált legyőzőre! Esélyeseként érkezett a párizsi olimpiára is, de súlyos hátsérülése megakadályozta a jobb eredmény elérésében, már azon is gondolkodott, hogy feladja a versenyt, de visszatartotta, hogy pályafutása során sosem tett ilyet, mindig a végsőkig küzdött. Az utolsó két futamot még így is megnyerte, és összesítésben végül a 14. lett. Szeptemberben megműtötték, majd újjászervezte a csapatát, elkezdett dolgozni az olasz Fabrizio Lazzerini edzővel, a közös munka első eredménye pedig az volt, hogy Érdi Mária megnyerte a 2026-os ILCA 6-os Európa-bajnokságot.