A Rudasban kezdődött, a bátyjával együtt lett KSI-s
Wladár Sándor hatévesen kezdett el úszni a Rudasban, majd a három évvel idősebb bátyjával, Zoltánnal együtt beválogatták a KSI-be. Wladárt elevennek, verekedősnek tartották az óvodában – védte a gyengébbeket –, ezért is javasolták neki az úszást. Csámpás volt, ami Széchy Tamás edző olvasatában a kvalitást jelentette, első világbajnokánál, Hargitay Andrásnál is a csámpásságra pozitívumként tekintett. A vízfekvését nem minősítette jónak, később sokat csiszolt rajta. Az ízületeit ki kellett lazítani, hogy eredményes legyen. A bátyja, Zoltán, aki egyben a példaképe is volt, már 1976-ban kijutott az olimpiára, neki négy évvel később sikerült. "Zoltán erőt adott nekem, hogy nem egyedül kellett fél ötkor felkelnem, kenni egy vajas kenyeret, és elindulni a koromsötétben, hogy ne késsünk el az uszodából. Nagy harcos volt, példakép is előttem, mert példamutatóan edzett, a rendszeressége, az igazságossága, a következetessége tetszett.
Egy évvel az első magyar bajnoki arany után már olimpiai bajnok
A világelitet elérő Széchy-tanítványok közül övé a legrövidebb karrier – talán ezért is lenyűgöző, hogy a csúcsversenyek során gyakorlatilag mindent elért, amit egy úszó elérhet. Egy évvel azután, hogy megnyerte élete első országos bajnoki címét, az 1980-as moszkvai olimpián máris a dobogó tetejére állhatott. Wladár tizenhetedik születésnapján rendezték a moszkvai megnyitót, másnap 100 háton versenyzett, a nyolcadik idővel jutott a fináléba, ahol ötödik lett. A nagy küldetés azonban még hátra volt. Amikor Széchy Tamás titkáról beszélt egy interjúban, a „mindennapi katarzist” említette kulcsként, mondván, „úgy adott önbizalmat (egy edzés közbeni – természetesen nem létező – csúcs bemérésével például), hogy másokat durván lenyomott közben, ugyanakkor szuggesztív ereje, kisugárzása volt, aki el tudta hitetni, hogy képes vagy a lehetetlenre is.” 1980-ban nem abszolút favoritként érkezett, de jobb idővel került a döntőbe, mint Verrasztó Zoltán. Győztesen vagy holtan, ez járt a fejében, amikor az uszodába ment. Saját bevallása szerint ólomléptekkel, nehézkesen közeledett az uszoda felé, ideges volt. Ötvennél elsőnek fordult, féltávnál nőtt az előnye. 175-nél utolérte Verrasztó, de a hajrát mégis ő bírta a jobban. Így emlékezett vissza arra, hogy miért:
A mai napig hihetetlen, mire képes az ember, vagy egy az embernél is nagyobb erő. Megjelent előttem édesanyám. Tisztán ott volt előttem a képe. Még bírd ki, ne add fel, fiam. Ezt mondta. Még ma is kicsordul a könnyem, ha erre gondolok.
„„
Moszkvában végre áttört a fal
Nos, a moszkvai győzelem az Öregnek becézett legendás mesternek is katarzist jelentett: áttört a fal, megannyi esztendő irdatlan munkája visszaigazolódott, hiszen végre neki is lett olimpiai bajnoka. Továbbá a magyar úszósportnak is, 28 év várakozás után. Sőt, ha a férfi vonalat nézzük, akkor Csik Ferenc 1936-os berlini sikere után köszönthettek ismét magyar győztest. „Határozott célokkal mentünk ki – mondta egyszer a többiek által csak „Zénónak” becézett klasszis. – Tömegesen kaptuk az impulzusokat, nem volt lehetőség merengeni más dolgokon… Jószerivel csak Széchy Tamással találkoztam, vakon hittem mindenben, amit mondott. Az eredményre koncentráltam, mint amikor az ember kinézi a falkából azt a vadat, amelyet ki akar lőni, le akar győzni. Kétszáz háton második voltam a világranglistán, ezért győzelmet vártak tőlem, de erről senki sem beszélt. Amikor sikerült nyernem, felszabadult bennem az öröm, és leírhatatlanul mámoros hangulatba kerültem. A döntő után nem tudtam aludni, az aranyéremmel a zsebemben sétáltam az olimpiai faluban. Nagyon boldog voltam, mert nem okoztam csalódást azoknak, akik segítettek, bíztak bennem.”
Vb-ezüst, Eb-sikerek, és a végzetes bojkott
Nem csoda, hogy az ifjabbik Wladár – aki Zoltán bátyját követte az uszodába – még azt is megkockáztatta: Széchynek ő volt „a mindene”. Tizenhét évesen felért a legmagasabb csúcsra, a következő évben Eb-t nyert 100 és 200 háton is, Európa-csúcsokkal, rá egy évre a világbajnokságon ezüstérmes lett 200-on. Ha nem kenik be a combját a finálé előtt egy sportkrémmel, ami meglehetősen égette, biztosan könnyedebben úszik, ahogy az elődöntőben is, ahol a legjobb időt érte el. Így is az egyetlen úszó volt, aki érmet nyert az ecuadori Guayaquilben rendezett világbajnokságon. Majd következett egy újabb Eb-második hely Rómában ugyanebben a számban, 1983-ban. Vegyes úszásban is egyre ígéretesebben teljesített (4. és 5. helyek a két táv fináléjában), ugyanakkor a Los Angeles-i olimpia bojkottja a legrosszabbkor érintette. 21 esztendősen befejezte pályafutását. Az edzés huszadik percében még olimpiai bajnok akart lenni. A huszonegyedik percben kiült a medence szélére, és 21 évesen hazament. Sohasem, egy pillanatban sem bánta meg. Úgy ítélte meg, hogy már nagyon nehéz volt az egyetemi vizsgák mellett a medencében is teljesíteni. Nehéz volt egy kollokvium után arra gondolnia, hogy százszor kell pillangózni száz métert. Nagyon sajnálja, hogy nem mehetett ki Amerikába. Volt egy ösztöndíjas meghívása Kaliforniából, ha hagyják, talán még lett volna bennem egy-két jó év, ehelyett elvették az útlevelét. Egy 8650 forintos rajzvázlat miatt hurcolták meg.
Sikeres állatorvos és sportvezető lett
Később még visszatért a medencébe – vízilabdázni, bajnok is lett az Újpesttel 1986-ban! –, majd másfél évtizeddel később újfent feltűnt az uszodában, és a Jövő SC-Veolia elnökeként az egyik legfontosabb klub vezetője lett, emellett gyakorló állatorvos, akárcsak sokan mások az úszók közül. 2017 őszén – nem sokkal a nagy sikerű budapesti világbajnokság után, amikor a magyar úszósport egyszerre volt kiemelkedően sikeres és feszítették hatalmas belső ellentétek – konszenzusos jelöltként a Magyar Úszó Szövetség elnökének választották. Rendkívüli hatékonysággal szervezte újra az adminisztrációt, s azóta újabb és újabb sikeres fejezetek íródnak a magyar úszósport históriás könyvébe. 2020 szeptemberében a szövetség tisztújító közgyűlésén megerősítették tisztségében, majd a párizsi olimpia után is. A vezetése alatt indította el a szövetség az Úszó Nemzet Programot, amelynek nagykövete az ötszörös olimpiai bajnok Egerszegi Krisztina. 2024-ben a nemzet sportolójának választották, a Magyar Olimpiai Bizottság alelnöke.
Díjai, elismerései
• Az év magyar úszója (1979, 1980, 1981, 1982, 1983)
• Az év magyar sportolója (1981)
• Az év európai úszója (1981)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1994)
• A magyar úszósport halhatatlanja (2014)
• A Nemzet Sportolója (2024)
