Ha nem viszik el katonának...
Az elmúlt negyedszázad fantasztikus eredményeinek fényében kissé hihetetlen, de tény: Vermes Albán szerezte a magyar úszósport első férfi olimpiai érmét mellúszásban. 1980-ig kellett arra várni, hogy ebben az úszásnemben is dobogóra állhassunk, és ez – hála e végtelenül nyugodt óriásnak – a moszkvai olimpián sikerült is. Albán ezüstérmes lett – de hogy kerülhetett-e volna közelebb a 200-on győztes szovjet Zsulpához, ha pályafutása egyik legfontosabb szakaszában nem viszik el majd’ egy évre katonának, már sohasem fogjuk megtudni. Tény, már 1975-ben, 18 esztendősen magyar bajnok volt az akkor még Egerben készülő klasszis, majd következett az egyetem, nappali tagozaton, így hiába nyerte itthon zsinórban az aranyérmeket, a nemzetközi áttörés váratott magára.
Széchy Tamás mindazonáltal látott benne fantáziát, rábeszélte az egyetemi halasztásra, és a moszkvai olimpiáig vezető időszak kőkemény edzéseinek, valamint az Öreg által csiszolgatott guruló technikának köszönhetően két év alatt hét másodpercet javult, és a játékokon ezüstérmes lett.
Nappali mellett is Eb-ezüst
Az 1980-as játékokat követően visszatért az egyetemre, és saját bevallása szerint az olimpiai ezüstjével egyenértékű Eb-második helyet szerzett 1983-ban Rómában, ekkor ugyanis a nappalin végzett közgáz mellett tréningezett. 1984-ben zsinórban nyolcadszor lett magyar bajnok, ám a második olimpiai fellépés nem adatott meg neki, így hamarosan befejezte úszókarrierjét.
„Számomra ez az ezüstérem siker volt, hiszen a világranglista ötödikjeként érmet akartam nyerni, és ezt elértem. Ami csalódás volt, az egyértelműen 1984, hogy végül nem vehettünk részt a Los Angeles-i olimpián. Ha eszembe jut, azzal vigasztalom, hogy végül is nem baj, úgyis Moszkvában voltam csúcsformában” – mondta egy interjúban, szerényen elhallgatva, hogy történetesen 1984-ben választották meg az Év úszójának Magyarországon...
Remeklés a szeniorok között
1985 után volt az Újpest főkönyvelője, dolgozott a BM Sportlétesítményeinél, vezette az egri uszodát, az első hazai Európa-bajnokságok idején a MÚSZ szakfelügyelőjeként, majd ismét létesítményvezetőként tevékenykedett, de közben a medencébe is visszatért, és több rekordot is felállított, miközben halmozta a sikereket a szenior-bajnokságokon, és rendkívül sokat segített nevelt lányának, Burián Katának, hogy karrierje végre nemzetközi színtéren is kiteljesedjék. A magyar úszócsalád valamennyi tagját sokkolta, amikor 2021. február 3-án váratlanul elhunyt.