Sportpályafutása
Tóth Imre vállalkozó és Berecz Erzsébet fodrász lányaként született. 1960-ban a Varga Katalin Gimnáziumban ézettségizett, majd 1967-ben a Felsőfokú Könnyűipari Technikum üzemmérnöki oklevelet szerzett. 1952-től 1956-ig a Bőrip. Spartacus, majd 1957-től 1960-ig a III. kerületi TTVE úszója volt. 1960-ban csapatbajnokságon első helyezést ért el a folyami úszásban. 1970-ben TF edzői oklevelet szerzett, mint úszó, szakedző. Férje, Perjámosi Sándor vívó, edző.
Edzőként
1960-tól edzőként folytatta pályafutását először a III. kerületi TTVE-nél, majd 1966-tól Bp. Spartacusnál. 1968-tól 1970-ig a KSI edzője, majd nevelőedzője lett. 1970-től 1976-ig a BVSC 1977-től pedig a Dunaújvárosi Kohász vezetőedzőjeként dolgozott. 1977. január elsején költözött el Budapestről, jóformán nem lehetett a dunántúli városban úszósportról beszélni addig. Ahhoz, hogy eredményes szakosztályt teremthessen, először is meg kellett találnia a megfelelő gyerekeket, és meg kellett tanítani őket az úszás ábécéjére. Három hónapja volt arra, hogy megszervezze a városban az úszásoktatást. Nagyszerű partnerekre talált, munkatársai az óvodákban kezdték a jövő úszóinak keresését egy úgynevezett felmérési lap kitöltésével, melyekkel elkezdődhetett a kiválasztás. Az első évben mintegy 1500 nagycsoportos óvodás került az uszodába, és közülük kerültek ki azok, akiket az edzők megtanítottak úszni. 1980-ban már nagy érdeklődés övezte az akkor alig három éve alakult, kibontakozó szakosztály gyors fejlődését. Perjámosiné Tóth Erzsébet vezetőedző személyében kitűnő szakember kapott ígéretes gyerekgárdát és pompás körülményeket. Vezetésével 1979-ben már nyolc korosztályos csúcsot megjavítottak a gyerekek, és a nagyon sok úttörő olimpiai bajnokságból hetet az úszók szereztek. Tanítványai közül Ágh Norbert, Ágh Olivér, Horváth Zsolt magyar bajnokok. Kiss Anna volt az első olimpikonjuk, őt követte Takács Krisztián, aki szintén saját nevelésű versenyzőjük volt, és Balog Gábor is. 1994-ben bekerült a hazai szövetség elnökségébe is.