Egy legendás család sarja
„A családban a sport ajándéka volt az életnek, nem életcél. Az edzés feltétele a tanulás volt. Ha négyest hoztam az iskolából, már nem mehettem uszodába, ahol annyi minden jó történt, hogy nem volt értelme nem tanulni.”
E mondat sok mindenről mesél és rámutat a karrierjében. Kevés magyar sportoló mondhatja magáról, hogy édesanyja és édesapja – olimpiai bajnok –, valamint férje is az. Gyarmati Dezső vízilabdázó és Székely Éva úszó mellett nyilvánvalóan az uszodában töltötte a gyerekkorát. A fentebbi értékrend megalapozott egy életpályát: Gyarmati Andrea azon világklasszisok közé tartozik, akik civilként is legalább annyira sikeresek voltak, mint sportolóként. A budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumban érettségizett.
Európa-bajnoki aranyérmek
Alig öt évesen már a BVSC-uszodában szelte a vizet, majd 10 év múlta, 1969-ben a Ferencvárosba igazolt. Még a vasutasok dresszében nyerte első országos bajnoki címét. Juniorként háromszoros Európa-bajnok, 14 évesen már válogatott. A legendás felmenők mellett, pláne, hogy édesanyja egyszersmind az edzője is volt, csakis az olimpiai aranyérem lehetett a cél. Nem sok hiányzott hozzá: a ’68-as olimpián, 14 évesen elért olimpiai 5. helyek után az 1970-es Európa-bajnokságon, 100 pillangón és 200 háton is aranyérmes 16 évesen. Emellett 100 háton és a 4x100-as gyorsváltóval ezüstérmes. 100 pillangón nem rajtolt jól, 25 méternél vette át a vezetést, majd ugyan elsőnek érte el a falat, a forduló három versenyzőnek is jobban sikerült. 75 méternél már nem volt senki előtte, és a keletnémet Lindert verte meg hat tizeddel. "Nagyobb öröm Andrea győzelme, jobban örülök a két aranynak, mint saját, hajdani sikereimnek" - nyilatkozta az edző édesanya, Székely Éva.
Világcsúcs az olimpiai elődöntőben, bronzérem a döntőben
A müncheni olimpiára az egyik favoritként érkezett, és nagy teherrel is, mert 1952 óta nem volt aranyérem úszásban. A várakozásokat még inkább táplálta, hogy 100 pillangón mindjárt az előfutamban megjavította az olimpiai rekordot, az elődöntőben világcsúcsot állított fel 1:03,8-cal. Ő volt az első, aki 64 másodperces álomhatárt áttörte. A döntő azonban nem a reményei szerint alakult, elrontotta ugyanis a rajtot, és utána bármennyire is igyekezett és mozgósította az erejét, a harmadik helyen végzett. Még így is faragott hét századot az egy nappal korábban elért időeredményén, de Mayumi Aoko 1:03,38-cal győzött. A sajtótájékoztatón elismerte csalódottságát, a következő jelenetet Szepesi György örökítette meg Búcsú a mikrofontól című könyvében. Kifelé menet, a folyosón ráborult édesanyja vállára, könnyezett. "Egy nagy marha vagyok. Tízmillió ember azt várta tőlem, hogy örömet szerzek nekik. És én most becsaptam őket." Másnap a 100 hát döntőjében a nagy riválisát, egyben barátnőjét, Susie Atwoodot legyőzte, a másik amerikaival, a nála két évvel fiatalabb Melissa Belote-val nem bírt, és második lett. Ezt úgy értékelte, hogy ezen a távon eleve beérte volna az ezüsttel, de jobban szerette volna, ha az arany Atwood nyakába kerül, aki végül a harmadik helyen végzett. 200 háton a negyedik helyen csapott a célba.
„Az életben mindenkinek megvan a maga ezüstérme: van, akit nem vettek föl az egyetemre, van, akitől elvált a párja, van, akit nem léptettek elő, pedig rászolgált volna, szóval, nem olyan különleges dolog a második hely, vagy ha úgy tetszik, a kudarc.”
„„
Az első magyar vb-érmes úszónő
1973-ban Belgrádban rendezték az első világbajnokságot az úszóknak, és Gyarmati ekkor 200 háton nyújtotta a legjobb teljesítményét, az amerikai Belote és a holland Brigitha mögött a harmadik helyen végzett. 150 méternél vezetett, a hajrára azonban elfáradt.
A visszavonulás után
Két évvel a vb után 1975-ben 21 esztendősen, 28-szoros magyar bajnokként vonult vissza, miután inkább a gyermekvállalás és az orvosi pálya elkezdése mellett döntött. Három év múlva megszerezte az orvosi diplomát. Gyermekgyógyász, ortopéd szakorvos. Dolgozott a Heim Pál Gyermekkórházban, a SOTE Ortopéd Klinikáján is, a kilencvenes évektől háziorvos, televíziós orvosi szakértő. 1995-ben – szüleihez hasonlóan – az Úszó Hírességek Csarnokának tagjává választották. Több társadalmi szerepvállalással is népszerűsítette sportágát: 2017-ben, a FINA vizes világbajnokság nagykövete, 2005-ben az árvízkárosultak megsegítésére szervezett úszógálán ugrott medencébe. Korábbi férje – az egykor szintén fradis – dr. Hesz Mihály, Mexikóban olimpiai bajnok, Tokióban ezüstérmes kajakozó (K1 1000 m), akivel közös fiúk, Máté válogatott, junior világbajnok, KEK-győztes, felnőtt magyar bajnok vízilabdázó, a Magyar Vízilabda Szövetség egykori főtitkára (2016).
