Sportpályafutása
Gáborfi Antal 1919-ben az NSC színeiben kezdett úszásban versenyezni. Egyesületével 1922-ben folyamúszó csapatbajnoki címet szerzett, valamint első lett az NSC 4 x 200m-es gyorsváltójával. 1923-ban a váltóval ismételt és országos bajnoki címet szerzett a 100m-es gyorsúszásban. Betegség miatt nem indulhatott az 1924-es párizsi olimpián. 1925-ben és 1926-ban a 3 x 100m-es vegyesváltóval magyar bajnoki címet szerzett. 1926-ban Budapesten Európa-bajnoki 5. helyezést ért el 100m-es gyorsúszásban. 1926-ban a BSzKRt-nél kapott állást és át is igazolt a cég egyesületébe. Sokáig őt tartották esélyesnek, hogy Magyarországon áttöri az egy perces álomhatárt 100m-es gyorsúszásban. 1:01-es egyéni csúcseredményénél akkoriban nem nagyon úsztak jobb időt Európában. Később feltűnt Bárány István és kettőjük vetélkedéséből sikerült először egy pere alá szorítani a 100-as rekordot – Báránynak...
Gáborfi Antal részt vett az 1928. évi nyári olimpiai játékokon Amszterdamban. A 100m-es gyorsúszásban indult és az első körben 1. lett, majd az elődöntőben 4. és így nem jutott be a döntőbe. Az úszópályafutás után, 1933-tól a MUE színeiben vízilabdázott.
Testvére, Gáborfy Teréz, a Király Színház színésznője volt.