Legerősebb úszásneme a mellúszás volt
Fiedler Ottó 1908. szeptember 25-én született. Ózdon kezdett versenyezni, majd a húszas évei elején a BEAC-ban versenyzett. Ózdra visszakerülve fellendítette az úszósportot, miközben a negyvenes években sokáig labdarúgó-játékvezetőként, klubszervezőként, sportvezetőként is tevékenykedett. Legerősebb úszásneme a mellúszás volt. Saját maga vetette papírra 1956-ban az ózdi úszásról: „1926-ban Szász Imre szervezte meg az ózdi úszósportot, tanítványai közé tartozott Fiedler Ottó is, aki a mai ózdi úszósport vezetője. A legnagyobb nehézséget az egyetlen, kisméretű úszómedence okozta, melyben nyáron nem lehetett versenyt rendezni, s melyben méteres távon nem lehetett úszni. Az 1940-es év hozott nagy változást az ózdi úszósportban, mert ekkor átépítették a medencét mai formájára. A 25 m-es uszoda megnyitóján született Novák Ilona 1 p. 22,2 mp-es 100 m hátúszó országos csúcseredménye. A következő években már éreztette hatását a sportszerű méretű uszoda, mert az 1941. évi vidéki bajnoki versenyen az ózdiak a szegediek után a második helyet szerezték meg a pontversenyben.”
Akadt egy nagy titka
1942-ben Hunyadfi István női szövetségi kapitány is dicsérte az ottani úszósport fejlődését, s elsősorban Fiedler Ottó munkáját: „Az ózdi úszósport kezd kinőni a gyermekcipőből. Az újoncversenyen már 13 ózdi úszó indult és mind be is került a döntőbe. Mindez Fiedler Ottó érdeme, aki rövid ózdi tartózkodása alatt már több mint 300 gyereket tanított meg úszni és ez a szám napról napra nő. Ez a hatalmas munka, amely példás önzetlenségében az őstalajhoz ment vissza, hogy tehetségeket és tömegeket szerezzen a magyar úszósportnak, már kezdi megteremni gyümölcseit. Hogyan tud ennyi ember beszervezni Fiedler Ottó? A titok megoldása a következő: Fiedler a helyi leventevezetők támogatásával minden gyermeket megtanít úszni, a legtöbbet már 12 esztendős kora előtt. Az úszás általánosításának példája megszívlelendő más városoknak is.”
Csupán ötvenegy évet élt
Korai halála után, az emléke előtt tisztelegve fogalmazták meg róla: „Nemcsak vezetője, hanem edzője volt az Ózdi Vasas úszó-szakosztályának. Az utóbbi időben nagy elfoglaltsága miatt már kevesebb időt szentelhetett kedvenc sportjának és ez éreztette hatását. Tevékenyen vett részt a megye úszóéletében, az országos értekezleteken értékes, a vidéki úszósportot érintő kérdésekben hallatta hangját.” Ötvenegy évesen, Budapesten hunyt el.