Abay-Nemes

Oszkár

Gyakorlatilag a születésétől víz mellett él: Pakson látta meg a napvilágot, családja házának kertje végén ott hömpölygött a Duna, nem csoda, hogy a fiatalúr már öt esztendősen megtanult úszni. Igaz, saját bevallása szerint 7. osztályos korától vette igazán komolyan az úszást, ekkor kötelezte el magát a komolyabb edzések mellett. Hamar kiderült, elsőrangú döntést hozott, hiszen csupán két hónap intenzívebb tréningezést követően, élete első versenyén, a Kaposvár-Pécs városi párviadalon az ekkor már a baranyai megyeszékhelyen élő ifjú győzött 100 gyorson. Egy esztendővel később, 1930-ban az ifiválogatott tagja, három évvel később pedig 200-on a felnőttek között szerezte meg élete első bajnoki címét. Fokozatosan zárkózott fel a korszak zsenijének számító Csik Ferenc mellé, és egyre inkább benőtte az ekkoriban visszavonult legendás sprinter, Bárány István helyét.

Az akkoriban sportszakmai szempontból elit világversenynek számító főiskolás világbajnokságokon már érződött, hogy nagy dolgokra képes: 1933-ban, Torinóban 400-on 4., a 4x200-as gyorsváltó tagjaként pedig aranyérmes lett. Két évvel később, Budapesten 100 gyorson bronzérmet szerzett, és kétség sem férhetett ahhoz, hogy az 1936-os ötkarikás játékokon helye van a 4x200-as váltóban. És végül nem kis részben neki köszönhettük, hogy 1908 és 1932 után harmadszor is dobogóra állhattunk ezen a távon. Pécsi klubtársa, Gróf Ödön után ugrott a vízbe, ekkor még méteres hátrányban a tízezres publikum által hajszolt németekkel szemben. Abay-Nemes egészen félelmetes produkcióval rukkolt elő, a hazaiak kiválóságával, Hermann Heibellel szemben négyméteres fórral adta át a stafétát azok után, hogy méteres hátrányból indult, és aztán sem Lengyel Árpád, sem a 100-on bajnok Csik Ferenc nem jött zavarba a hatalmas hangzavarban. Az előnyt megtartva behozták harmadiknak a váltót a világrekordot úszó japánok, illetve az amerikaiak mögött. A magyar kolónia leginkább Abay-Nemes vállát lapogatta a verseny után, elvégre ő hozta fel érmes helyre a csapatot – amelyik egyébként 9:12.3 perccel új Európa-rekordot állított fel (három héttel később, egy magyar-japán párosviadalon aztán ezt tovább javították Budapesten).

Úgy tűnt, miután Horthy Miklós kormányzótól az olimpiai siker elismeréseként megkapta a Toldi Miklós emlékérem ezüst fokozatát, lezárta pályafutását, hiszen hamarosan friss diplomáját hasznosítandó ügyvédi irodát nyitott Pécsett. Később azonban újra edzésbe állt, és 1939-ben még egyszer megvillantotta bivalyerős lábtempóját: először országos bajnok lett, majd a főiskolai világbajnokságon valahára egyéniben is győzni tudott ezen a távon.

Visszavonulását követően a jogi munka mellett a helyi úszósportot is vezette, a megyei szövetség elnöke volt, új alapokra helyezte a pécsi utánpótlás-képzést. A világháborút követően politizálni kezdett, mondjuk úgy, a „jó” oldalon. Ez lett aztán a veszte: a kisgazdák, majd a Demokrata Néppárt színeiben indult, s bár elsőre megválasztották 1947-ben és két évet dolgozott az Országgyűlésben, később az ellenzék ledarálásának időszakában a ’49-es voksoláson már csupán „pótképviselői” helyhez jutott, ám többé nem kapott szerepet a Parlamentben. Az 1956-os szabadságharc leverését követően a forradalmárok jogi képviselőjeként dolgozott, és mivel a kirendelt ügyvédekkel ellentétben minden tudását védencei érdekében vetette latba, az adott körülmények között meglehetősen sikeres munkát végzett. Ezt nem sokáig tolerálta a Kádár-rezsim, folyamatosan zaklatták, megfigyelték, végül 1958-ban „alkalmatlanság” címén megvonták engedélyét, törölték az ügyvédi kamara tagjai közül, így munkanélkülivé vált. Barátai néhány hónap múlva a vasasi bányában találtak neki állást – ez egy Pécshez közeli település, ahol szenet fejtettek évszázadok óta. Abay-Nemes itt dolgozott csillésként, ám ugyanazon esztendő októberében súlyos üzemi baleset érte, s bár az orvosok mindent elkövettek felgyógyulásáért, 1959. január 30-án, mindössze 45 esztendősen elhunyt. Nevét az 1997-ben felépített pécsi sportuszoda viseli, leszármazottai pedig újranyitották az 1958-ban erőszakkal bezárt ügyvédi praxist.

A pécsi sportuszoda (Abay Nemes Oszkár Sportuszoda) 1998. szeptember 25-én felvette a nevét, a falán emléktábláját is elhelyezték. Tiszteletére Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Pécs Város Sportdíját róla nevezte el (Abay Nemes Oszkár-díj). Emlékére a család a Kanizsa Kupa nemzetközi utánpótlás úszóverseny keretében a 100 m-es férfi gyorsúszás győztes számára (2005-ben), illetve a 1985-ben Harkány Kupa nemzetközi úszóverseny keretében a 200 m-es férfi gyorsúszás győztese számára Abay Nemes Oszkár-vándordíjat alapított.