Bevezetés
A Sántha család gyulai eredetű, nemesi származású, községalapító, kisbirtokos, református család volt. Sántha Lajos 1915-ben született Csorváson. Édesapja Sántha Lajos jegyző, fia születése időpontjában katona Budweisben (Csehország). Édesanyja Sántha Ilona, a csorvási anyakönyvi bejegyzés alapján. Az elemi iskola elvégzése után Mezőtúron a Szegedi Kiss István református gimnáziumban folytatta tanulmányait. Itt figyeltek fel az ügyességére, rá pedig az 1932-ben olimpiai bajnok Pelle István mozgása és eleganciája volt nagy hatással. Visszaemlékezéséből kiderült, később tanult is a bajnoktól. "Két dolgot tanultam meg Pellétől. Az egyik, hogy egyenesen kell kézen állni. A másik meg a föltekert vászoncsík csuklószorító használata."
Évek a versenysportban
Tornászként a Postás versenyzője volt. Többszörös magyar bajnokként 1948-ban kijutott a londoni olimpiára, ahol a magyar csapat rendkívül jó eredményt ért el. Sántha Lajos a bronzérmes tornászcsapat tagja volt. A csapat összetétele Tóth Lajos, Sántha Lajos dr., Baranyai László, Pataki Ferenc, Mogyorósi-Klencs János, Várkői Ferenc, Fekete József, Mogyoróssy Győző. Egyéniben is elindult. A legjobb eredményét nyújtón érte elé, négyes holtversenyben lett negyedik. Ezzel az eredményével a csapat pontszerzőjévé vált. Ebben az időszakban a Postás (PSE) sportolói adták a tornacsapat gerincét. Pályafutása és sportkarrierje is töretlen, hisz a következő olimpiára is kijutott. Ekkor szintén a Postás versenyzője volt. Az 1952-es helsinki olimpián csapatban hatodik helyezést szerzett, egyéni összetettben 16. Mindez korát tekintve nagyon szép eredmény volt, hiszen ekkor már 37 éves.
Tanári pálya
A huszonhatszoros magyar bajnok tornász időközben a Testnevelési Főiskolán a torna tanszék docense, címzetes egyetemi tanár lett. A beceneve is Tanár volt, névelő nélkül. 1952-ben Keleti Ágnes mellett a társszerzője a Torna alapismeretek című szakkönyvnek.
Sántha az intellektuális tornaiskola megteremtője volt Magyarországon. Kitűnően felkészült, a korszerű technikát megvalósító szakember fanatikus hittel képezte önmagát, majd később tanítványait a TF-en, a klubokban (Postás, Bp. Honvéd, Ú. Dózsa), illetve a válogatott keretnél. Folyamatosan újításokon törte a fejét, hogy még előrébb jussanak a versenyzői, vagy azok, akik edzőként örökítik tovább a tudását.
Edzői sikerek
1971-ben elsőként kapott edzői szerződésre engedélyt külföldre. Több éven keresztül dolgozott Marokkóban, ahol a mai napig a modern versenytorna megalapítójaként tisztelik. Hazatérte után sem szakadt el a tornától, pedig már közel hetvenéves volt. Leghíresebb tanítványa Csányi Rajmund volt. Az első edző volt a magyar tornaéletben, aki nemcsak azt tudta mondani a tanítványának, hogy „Most húzd meg!”, meg hogy „Erősebben!” vagy „Forogd ki!”, hanem fizikát, mechanikát magyarázott torna közben. Ok-okozati összefüggésbe hozta az egymáshoz kapcsolódó elemeket a tornászai számára, világosságot gyújtott a fejekben.
Forrás
Dávid Sándor: Szaltószabadság
