Sportpályafutása
Iskoláit Csepelen, Pesterzsébeten és Budapesten végezte. 1970-ben diplomázott a Testnevelési Főiskolán tanári szakon, majd a torna szakedzői szakot is elvégezte. Versenyzőként ifjúsági I. osztályú és felnőtt I. osztályú versenyzői minősítést szerzett a TFSE színeiben. Szakmai pályáját a Központi Sportiskolában kezdte, közel 10 évig a torna szakosztály főfoglalkozású edzőjeként dolgozott. Akkori tanítványai IBV-versenyeket, ifjúsági EB-ket, országos bajnokságok sorát nyerték, sőt, a moszkvai olimpiai csapat tagjai is voltak. Felkérésre 1981-től a Magyar Torna Szövetségben dolgozott, először országos szakfelügyelőként, majd a magyar tornász válogatott mellett női edzőként.
Szövetségi kapitány és vezető
1989-ben pályázat útján elnyerte a szövetségi kapitányi tisztséget, de már előtti is részt vett az 1988-as szöuli olimpián. Az 1992-es barcelonai és az 1996-os atlantai olimpián kapitány. Ennek az időszaknak a legszebb eredménye Ónodi Henrietta olimpiai aranyérme volt az 1992-ben, de a csapattal is szép sikerei voltak. 1996 és 2000 között a régi sportiskolájában, a KSI-ben dolgozott vezetőedzőként, majd 2000 és 2004 között újból szövetségi kapitányi pozíciót töltött be. Az olimpiai ciklus végén kérte nyugdíjazását, és Tatára költözött, ahol edzőtáborában rengeteg időt töltött a válogatott mellett. 2004-ben megalapította a tatai Kőkúti Sasok Diáksportegyesület torna szakosztályát, fiú és leány versenyzői szép eredményeket értek el a diákolimpia országos döntőiben.