A fociból indult, igazi polihisztorrá vált
A neve összekapcsolódott a testneveléssel és a tornával, noha pályafutását labdarúgóként kezdte, még diákkorában, Debrecenben. 1928-ban Párizsban játszott a főiskolai világbajnokságon ezüstérmes magyar csapatban. Egy évvel később testnevelő tanári oklevelet szerzett. Onnantól egyfolytában a Testnevelési Főiskolán tevékenykedett más-más minőségben és posztokon. Volt gyakornok, tanársegéd, előadó, tanszékvezető, majd az intézmény igazgatója. Haláláig kötődött a TF-hez, egy időben nem volt olyan testnevelő az országban, akit ne tanított volna. Az volt a hitvallása, hogy
csak ott lehet igazán erős a sportélet, ahol fejlett az iskolai sport."
“„
Kivételes gyűjteményekkel rendelkezett
Jelentős szakirodalmi munkássága, évekig meghatározta a TF hallgatók oktatásának elméleti és gyakorlati tartalmát. Nemcsak a tornában írt szakcikkeket, hanem a futballban és a kosárlabdában is, de még a vívók állóképességéhez is adott tanácsokat. Az erőnlétet és a ruganyosságot, a korszerű bemelegítést is folyamatosan kutatta, és térképezte fel. Még az Aranycsapat sikerszériája előtt megfogalmazta, erőnlét nélkül a futball nem játszható. A gimnasztikát játékosan építette be a végrehajtandó feladatokba. Fontos gondolata volt, hogy a labdarúgók ne csak labdarúgók, hanem sportemberek legyenek. A testnevelés és az edzések oktatásában kimagasló szerepet vállalt a 60-as években. A tornasportot mindig kiemelten kezelte, a szakkifejezéseket könyvbe gyűjtötte össze, és rendszerezte. Szenvedélyes gyűjtő volt, hat-hétezer érmét őrzött, de a jelvénygyűjteménye még ennél is nagyobb volt, már tízezernél is többet raktározott el, külföldi látogatásairól mindig felkereste a hozzá hasonlókat. A következő, szinte látnoki gondolatát 1967-ben mondta el a Hétfői Híreknek, de most is örök érvényű. "Ahogy fejlődik a technika, úgy nő a csábítás, hogy minél kevesebbet mozogjon napjaink embere. A villamosból, az autóból ki, a liftbe be, ez alakult ki. Épp ezért több mozgást ajánlok, naponta tíz perc a minimum."
Debrecenben utca viseli a nevét
Hazai és nemzetközi sportszervezetek tagja volt, a hazai és külföldi sportbemutatók, dísztornák vezetője. (Országos Sportnapok: 1963, 1966). Aktív közreműködője volt a Magyar Torna Szövetség eseményeinek, így több alkalommal vezette a magyar válogatottat világversenyekre, nemzetek közötti találkozókra. Szülővárosában, Debrecenben már a 70-es években megemlékeztek úttörő munkásságáról, utcát neveztek el róla.