Gyermekkorban is az erő dominált
Győrben ismerkedett meg a tornával, már gyerekkorában kiemelkedett társai közül átlagon felüli erejével. Jellemző volt, hogy gyakran egy-egy technikai hibát a gyakorlata során izomerejével képes volt kompenzálni. Nem volt igazán tornászalkat, hisz „görbe” lába nemigen felelt meg a torna esztétikai követelményeinek. Mindezt Szilveszter is tudta és úgy gondolta, hogy neki csak akkor van esélye a későbbiekben sikeres tornásszá válni, ha anyagerős gyakorlatait mindig megbízhatóan, rontás nélkül hajtja végre.
18 évesen a nemzetközi porondon és irány USA
Ahogy az lenni szokott, a tehetséges emberek általában öntörvényűek, és a maguk útját járják. Szilveszter is a nehezen kezelhető tornászok közé tartozott. Pályafutása során több klubedző, majd válogatott keretedző segítette a sikerekhez. Nevelő edzőjét Szólás Nándornak hívták. Első nemzetközi sikerét 1988-ban az akkori szocialista országok úgynevezett „Barátság” versenyén érte el Koreában, ahol kedvenc szerén, a gyűrűn harmadik lett. Aztán következett még ebben az évben a junior-Eb, majd '90-ben a felnőtt Eb, ahol bronzérmeket nyert. Az első szerenkénti világbajnokságon, Párizsban Csollány rögtön ezüstérmes lett. Aztán a budapesti Eb-n bronzérmes, majd a barcelonai olimpia 6. helyével megszakadt az érmes sikersorozat. A Brisbane-i szerenkénti világbajnokságon 7., majd az ebben az évben megrendezett prágai Eb-n bronzérmes. Ekkor úgy látszott, hogy versenyzői pályafutása befejeződik. Magyarországról Amerikába távozott és edzői munkát vállalt. Szakmai sikerei ellenére úgy érezte, még van benne annyi erő, hogy eredményesen visszatérjen a nemzetközi porondra. Egyedül kellett készülnie, nehéz körülmények között, ahol segítőtársa a videokamera volt. Az edzések után visszanézte filmen a gyakorlatait. Amikor már úgy látszott, hogy szándéka véglegessé vált, visszatérni a tornába, rövid időre kiutazott hozzá a magyar válogatott keretedzője rövid szakmai konzultációra. 1996-ban a San Juan-i világbajnokságon Csollány meglepte a világot. Új elemmel, tökéletes biztonsággal bemutatva elkápráztatta a szakembereket. Ha nem az olasz Checci az ellenfele, már akkor aranyérmes. Az atlantai olimpián megismétlődött a sorrend, és akkor az ezüstérmes Csollány valóban úgy érezte, hogy búcsút int.
Újra Magyarországon és az olimpiai arany
Ahogy telt-múlt az idő, és közben a Magyar Torna Szövetség vezetői kapacitálták, Vereckei István vezetőedző is meglátogatta, hogy térjen haza. Csollány ismét igent mondott (ebben az időszakban Vereckei irányította közvetlenül a felkészülését). A cél a sydney-i olimpiai győzelem volt. Közben két világbajnoki ezüstérmet szerzett Lausanne-ban és Tiencsinben, megnyert egy Európa-bajnokságot Szentpéterváron. Aztán elérkezett Sydney, itt már a Dunaferr SE versenyzőjeként Limperger Istvánnal készült. Csollány tudta, hogy élete nagy álma előtt áll, mindent feltett egy lapra. Őrült megszállottsággal készült az utolsó pillanatig. Hitte, bízott benne, hogy nála nincs erősebb, nem lehet jobb tornász a földön azon a napon. Aztán a fináléban álma valóra vált: meghatóan szép és boldog pillanatok voltak életében. Volt egy elem, amit olyan imponálóan mutatott be, hogy felhördült a közönség. 30 évesen Magyarország legnépszerűbb sportolója lett 2000-ben. A sportbarátok örömére, sporttársai elismerésére Csollány bejelentette, hogy a 2004-es athéni olimpián utoljára még ringbe száll. 2002-ben a debreceni világbajnokságon újra remekelt, és hazai közönség előtt nyerhette meg élete egyetlen világbajnoki címét, az öt ezüstérmet követően. Ez az aranyérem volt pályafutása lezárása is. A magyar csapat a következő évi kvalifikációs világbajnokságon (Szilveszter nem indult el ezen a világbajnokságon) nem szerzett indulási jogot az athéni olimpiára. Így Szilasnak nem lett lehetősége címvédésre, hiszen csak a csapattal lett volna esélye kikerülni, egyéniben nem kísérelte meg. 15 érmet nyert a kontinentális és világversenyeken, köztük Európa-, világbajnoki és olimpiai arany- valamint ezüstérmet.
Amint elindultam a gyűrűről lefelé, és megláttam a talajt, biztos voltam benne, hogy én leszek az aranyérmes. Természetesen néhány százaléknyi esély mindig van ennek az ellenkezőjére, de akkor nem támadtak kétségeim, még afelől sem, hogy hiba nélküli lesz a leérkezés
„„
Élet az aktív sportolói pályája után
Csollány Szilvesztert hétszer választották meg az év magyar tornászának, kétszer a legjobb férfi sportolójának (2000 és 2002). Érdemei elismeréseként 1996-ban a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet, majd 2000-ben az Érdemrend Tisztikeresztjét kapta meg. 2009-ben beválasztották a Magyar Tornasport Halhatatlanjai közé. Pályafutását követően a vendéglátóiparban dolgozott, volt tornaedző Izlandon, 2020-ban pedig az Exatlon Hungary 2. évadában részt vett a Bajnokok csapatában. 2021. december 7-én derült ki, hogy kórházba, sőt lélegeztetőgépre került, miután koronavírusos lett. Eleinte Sopronban kezelték, majd Budapesten próbálták meggyógyítani, ahol 2022. január 24-n, hétfőn feladta a küzdelmet.
