Beregszászi

Szabolcs

Édesapja Beregszászi Pál, fináncként az ország több városában dolgozott, édesanyjával Dobi Margittal Komáromban ismerkedett meg. Házasságuk gyümölcseként született meg először a nővére, amikor édesanyja várandós lett második gyermekükkel, apja már Bácsalmáson szolgált, így Szabolcs Szegeden látta meg a napvilágot. Nem sokáig éltek vidéken. Talán egyéves lehetett Szabolcs, amikor a család ismét költözni kényszerült: édesapját a fővárosba helyezték. Így az általános és középiskoláit Budapesten, Kőbányán végezte. Az általánosban még álmában sem gondolt arra, hogy egykor majd edző lesz, ugyanis a mesteredző sporttörténete nem indult egyszerűen. Egy hévízi nyaraláson kapott szívizom-gyulladása miatt nem sportolhatott, nyolcadik osztályos koráig felmentést kapott a testnevelés alól. "TF-et végzett testnevelő tanáromnak, Benkovics Bélának köszönhetően azonban – ma sem értem, hogyan taníthatott ott egy ilyen magasan képszett szakember – nyolcadik után fordulóponthoz ért életem. Ő ugyanis elküldött engem a Margitszigeti Úttörőstadionban rendezett nyári kéthetes sporttáborba." A tornatanára egy sportágat ismert igazán, a tornát. Szabolcs a szereket hamar megszerette, a mozgások alapjait gyorsan elsajátította. Az iskolakezdés után néhány hónappal egyik társa elvitte a Honvéd Tüzér utcai sporttelepére. Attól kezdve egészen a negyedik gimnázium végéig minden nap, még vasárnap délelőtt is, odajárt edzeni Kabos Gyula edző és Békési Sándor tornász kezei alá. Első érmét egy gimnáziumi háziversenyen szerezte, azután természetesen a Honvéd versenyzőjeként is számos sikerben volt része: ifjúsági csapatbajnokságokon sok győzelmet arattak, még egyéni versenyen is helyezett lett. Közben azonban megnőtt, egy idő után már leért a lába a gyűrűről, a nyújtóról, így tudta, hogy ebben a sportágban sokra nem viheti. Viszont itt olyan erős alapokat kapott, hogy a TF-n később könnyen vette a gyakorlati órákat. Magassága miatt a kosarazásba is belekóstolt.

1959-ben az I. László Gimnáziumban érettségizett, majd tanulmányait ipari tanulóként folytatta, mivel származása miatt elsőre nem vették fel a TF-re. 1961-ben finommechanikai műszerész oklevelet szerzett. Annyira vonzotta a sport, hogy szakmunkás oklevele megszerzése után ismét jelentkezett a TF-re, ahol diplomáját 1965-ben vehette át. A röplabdával véletlenül találkozott a TF-en, mivel akkor a jó eredményeket elérő torna és kosárcsapatba nem fért be. "Egy nálam idősebb TF-es egy közértben szólított meg, és hívott meg röpizni – a vásárlás után egyből az edzésre mentünk. A próbajátékból egy egész életre szóló elköteleződés lett." Nem is maga a sport, inkább a kiváló edzője - dr. Tarnawa Ferdinánd - és az összetartó csapat fogta meg a sportágban. Edzője teret adott a gondolkodásnak, az edzéseken bátran kipróbált olyan taktikai elemeket, amelyek még ma is modernnek tűnnek. Napjaink kiváló röplabdásai egytől egyig az ő kezei közül kerültek ki. A TF csapata is nagy utat tett meg dr. Tarnawa Ferdinánd vezetésével. Első évben a Budapest bajnokság másodosztályában játszottak, azután évről évre bajnoki címeket szerezve negyedikben már NB I-esek lettek. A főiskola első évében aláírattak a csapattal egy olyan papírt, hogy a diákévek végéig nem házasodhatnak, ezért négy évig volt a menyasszonya gyermekkori szerelme, és a főiskola miatt csak 1965-ben házasodhattak össze. Leányuk, Anita egy évvel később született. Második gyermekük, Szabolcs csak jóval később, 1976-ban. Diplomájának átvétele után Szolnokra készült, az előzetesen neki ígért tanári állást azonban más kapta meg. Mivel akkorra már jó barátság alakult ki Dunszt Ferenc és közte, így barátja hívásának engedve 1965-ben Szabolcs is kecskeméti lett.

1965-ben TF testnevelési tanári, majd 1974-ben TF edzői oklevelet szerzett, mint röplabda szakedző. TF-en harmadikossént szakirányt kellett választani és ő a röplabda szakedzőit választotta. Egy ideig jétékos pályafutása mellett tanított. Kecskeméten, mint testnevelő tanár kezdett el dolgozni, először a kecskeméti 607. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben (1965/72), majd a kecskeméti Molnár Erik Általános Iskolában (1972/77: ). Tanári pályafutását végül 1979-ben a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolán fejezte be ezen időszakában. 1974-ben edzőként is el kezdett dolgozni, először mint utánpótlás edző, majd a felnötteknél is kipróbálta magát. 1974-től 1988-ig a Kecskeméti SC edzője, majd vezető edzője lett. A következő kilenc évben sikert sikerre halmoztak, 1983-ban magyar bajnoki címet is szereztek. Tanítványai közül Börcsök Csaba, Nagy Péter, Demeter György, Szabó Zoltán, Járosi János, Nyúl Attila, Nusser Elemér válogatott játékos lett. 1985-ben edzői pályafutásának elismeréseként mesteredzői kitűntetést kapott. Élete ezen szakaszában több vasat is tartott a tűzben: 10 évig a válogatott másodedzői feladatait is ellátta, évekig az edzőbizottság elnöke és a Magyar Röplabda Szövetség elnökségi tagja volt, a kecskeméti felnőtt csapat edzéseit vezette és mindezek mellett 1979-től a GAMF-on is tanított. Egy idő után elfáradt, és 1985-ben úgy érezte, ismét váltania kell. Kérésére az akkor a juniorokat edző Karagics Mátyással cseréltek, ő ezt követően a felnőttekkel dolgozott, Szabolcs pedig a fiataloknál folytatta a munkáját.

Ezekben az években már a GAMF-on tanított, 17 évig volt a főiskola testnevelő tanára. 1996-ban kényszerűségből korkedvezményes nyugdíjba ment, de rövid idő múlva ismét diákok vették körül: 2006-ig a Vásárhelyi Pál Általános Iskola testnevelő tanára volt. "Harmadikosokkal kezdtem el az edzéseket, és hat év alatt mindössze kétszer vesztettünk, a többi meccsünket mind megnyertük. Életem egyik legnagyobb személyes sikerét is ekkor éltem át: az egyik legnehezebben kezelhető tanítványomból a sport segítségével rendes, becsületes embert neveltem." 2006 óta nyugdíjas, ideje nagy részében egy új hobbinak hódol, a fafaragásnak. Edzői munkája során megszámlálhatatlanul sok sikerben volt része. Tanítványai, felfedezettjei országos bajnokságokat, diákolimpiákat nyertek. 30 válogatott játékost edzett, közülük 15 kezébe ő adta először a labdát. Kiváló szakmai munkáját számos elismeréssel jutalmazták: 1985-ben a már fentebb említett mesteredzői címet kapott, és többek között a röplabdások legnagyobb kitüntetését, az Abád József-díjat, valamint 1995-ben a Kecskemét Sportjáért Díjat is átvehette.

• Arcanum • https://www.baon.hu/helyi-sport/2024/02/jatekosbol-mesteredzo-beregszaszi-szabolcs-meselt-palyafutasarol-podcast • Kozák Péter: Ki kicsoda a magyar sportéletben? Sportolók, edzők, sportvezetők, sportújságírók, sportorvosok, sportszakemberek. I. kötet A-H (Szekszárd, 1994) Ki kicsoda • http://www.hirosnaptar.hu/index.php?oldal=cikk&cikk=vallomasok__beregszaszy_szabolcs