Torna
Mesteredző

Aradi
Gyula

Testnevelő tanár, torna mesteredző, a magyar tornasport egyik meghatározó egyénisége. Debrecenben az ő munkája nyomán bontakozott ki a tornászélet, amely később az egyik legjobb szakmai közösséget alakította ki az országban. A női válogatottat ő készítette fel a helsinki-i és a melbourne-i olimpiai játékokra.

Születési hely
Arad
Születési idő
1904. nov. 21.
Halálának ideje
1991. feb. 23.
Halálának helye
Budapest
Olimpia
Világ­bajnokság
Európa-bajnokság

Sportolóból tornatanár

Aradi Gyula fiatal korában négy sportágban — úszás, műugrás, torna, atlétika — is jeleskedett, de egyikben sem ért el jelentős eredményeket, ezért a tornatanári pályát választotta. 1929-ben a testnevelési főiskola elvégzése után Debrecenbe került, ahol 1952-ig mint a piarista gimnázium tanára és a DTE edzője dolgozott Budapestre helyezéséig nagy sikerrel. 1937-ben a párizsi főiskolai világbajnokságon bronzérmet szerzett a 800 méteres síkfutásban, 1500 méteren hatodik lett.

Edzői sikerek

Legkiemelkedőbb eredményeit azonban kiváló szaktudásával tornaedzőként érte el. Munkája nyomán Debrecen hamarosan a magyar tornasport egyik fellegvára lett. Tanítványai közül 1936-ban Berlinben már öten voltak a magyar olimpiai csapat tagjai, 52-ben Helsinkiben és 56-ban Melbourne-ben pedig mint a női válogatott edzője szereztek tanítványai több aranyérmet és egyéb helyezéseket. 1955-1956-ban, valamint 1958 és 1966 között a magyar férfi tornászválogatott szövetségi kapitányaként is működött. Gyarmati Olga olimpiai bajnok távolugránő is nála kezdte sportpályafutását — ő irányította át atlétának. Aradi Gyula debreceni tanítványai közül legalább húsz testnevelő tanárként, valamint ugyanennyi sportoktatóként és sportaktívaként folytatta. Munkásságát 1961-ben Mesteredzői címmel ismerték el.

Egyesületei