Családi háttér és a becenév eredete
Kehrling Tóbiás Pál Béla néven született, de sportpályafutása alatt végig a Kehrling Béla nevet használta. Jómódban nőtt fel, édesapjának Óbudán volt kelmefestő és ruhatisztító üzeme - ez után a „puceráj" után kapta a becenevét is, a Puci-t.
All round sportember
Kehrling Béla csak 15 éves volt, amikor sportszerűen tornázni és futballozni kezdett, az Óbudai Torna Egylet tagjaként. Itt ismerkedett meg a tenisszel és a korcsolyázással is.
Az 1910/1911-es idényben az első osztályú 33 FC labdarúgója volt, majd 1911 és 1915 között már a MAC csapatában szerepelt. Tagja volt az 1911/1912-es, és 1912/1913-as idényben bajnoki negyedik helyezést elért csapatnak. Labdarúgóként négy alkalommal a magyar válogatottban is szerepelt. 1911 és 1934 között a MAC asztaliteniszezőjeként is versenyzett. Az 1926-os londoni világbajnokságon csapatban aranyérmes, férfi párosban ezüstérmes lett. A BKE tagjaként szerepelt jégkorong és bandy (jéglabda) mérkőzéseken. Emellett a Tátrában rendezett bob-versenyeknek is rendszeres résztvevője volt. Ez az eredménysor is tiszteletre méltó, de Kehrling neve leginkább mint teniszező ismert.
„Kehrling az tulajdonképpen egy csodagyerek - írta 1911 nyarán a Nemzeti Sport. -A tavasz elején még vígan futballozik a 33-sok csapatában, aztán tornázni kezd az Óbudaiak együttesében, elmegy Torinóba és 41 méterrel megnyeri a gerelyvetést, tréning nélkül kilép a pályára, rakettet kér, és a handikepben megveri az idén jól játszó Csáki Pistát. Hát nem szédületes?"
“„
Egy derékba tört pályafutás
Három évtizedes tenisz karrierje 1911-ben a horvát bajnokság megnyerésével kezdődött. Számos rekordot állított fel, de pályafutását derékba törte a világháború, majd Magyarország sportbeli elszigeteltsége, emiatt hat év telt el versenyzés nélkül. 33 évesen játszott először a Davis-kupában, 34 évesen jutott ki Wimbledonba, sikerei csúcspontján pedig már közel 40 éves volt.
Első magyar bajnoki címét 1912-ben nyerte és az azt követő húsz kiírásban nem talált legyőzőre. A MAC színeiben összesen 34 bajnoki aranyat tudhat magáénak (16 egyéni, 18 páros). A Davis-kupában játszott a magyar csapat történetének első mérkőzésén 1924-ben a dánok ellen. 1914-ben, Zsigmondy Jenő oldalán nem hivatalos világbajnoki bronzérmet szerzett párosban, 1925-ben és 1926-ban Wimbledonban elődöntős volt párosban. Az 1923. évi göteborgi ún. kis olimpián megnyerte mindkét (fedett- és szabadtéri) egyest és a szabadtéri párost. Egyesben és párosban részt vett az 1912-es stockholmi és az 1924-es párizsi olimpián, de mindkét alkalommal helyezetlenül zárt.
Kehrling volt a magyarországi tenisz első világsztárja. Népszerűségére mi sem jellemzőbb, mint hogy állandó edzőpartnere és jó barátja volt V. Gusztáv Adolf svéd király – a teniszpályákon csak Mr. G. –, aki 1906-ban még trónörökösként párosban svéd bajnok lett, aztán 1907-ben trónra lépett, de ezután is állandó résztvevője maradt a riviérai tornáknak. Kehrling hazai Davis-kupa-meccsein rendszeresen tiszteletüket tették a honi felső tízezer tagjai, köztük Horthy Miklós kormányzó is.
Civil élet
Iskolai tanulmányainak elvégzése után előbb a családi kelmefestőgyári vállalkozásban dolgozott. 1924-ben sportnagykereskedést nyitott és megszerezte a francia Mass teniszütőgyár magyarországi képviseletét, majd 1926-ban a világhírű angol Dunlop is Kehrlinghez került. Pályája alkonyán alelnöke lett a Magyar Teniszszövetségnek és 1929-től szerkesztette a kéthavonta megjelenő Tennisz és
Golf című magazint. Emellett több újságnak állandó sport-tudósitója is volt.
Korai halála
Rengeteget játszott, amitől az sem tántorította el, hogy 1926-ban egy berlini tornán váratlanul szívrohamot kapott. „Attól fogva akárhány versenyen ott voltam, nem azért drukkoltam, hogy Puci
győzzön, hanem azért, hegy élve jöjjön le a pályáról" - írta a felesége. Képtelen volt
abbahagyni, azzal védekezett, hogy „a Hazának szüksége van rám ".
1932 tavaszán a Riviérán egy tornagyőzelem után újabb szívroham érte, az orvosok eltiltották a versenyzéstől. Kehrling ezt önhatalmúlag úgy értelmezte, hogy az csak az egyesre vonatkozik és párosba tovább játszott. Utolsó versenyén, 1936-ban Balatonalmádiban még Szigeti Ottóval megnyerte a párost, majd visszavonult.
Ezután már nem játszott, az év őszén már súlyos betegen feküdt, és 1937. április 26-án, 46 éves korában meghalt. A főváros Farkasréten díszsírhelyet adott a temetésére. A szertartás kezdetekor
az ország valamennyi teniszpályáján gyászszünetet tartottak.
Unokája Kisházi Beatrix, a sokszoros magyar és Európa-bajnok asztaliteniszező.