Baráth Leó az embersportoló
Baráth Leó kezdetben a Fodor féle vívóiskolában vívott, majd 1911-től már a MAC színeiben teniszezett. Mint teniszező saját költségén részt vett az 1912-es stockholmi olimpián. Párosban Kelemen Auréllal már az 1. fordulóban vereséget szenvedtek, így helyezetlenül végeztek. A férfi egyes 1. fordulójában párostársával került szembe és vereséget szenvedett, így itt is helyezetlenül végzett.
Később a jégen is kipróbálta magát és a BKE csapatában jégkorongozott. Talán itt ismerhette meg feleségét, Méray-Horváth Opikát, aki műkorcsolyában Európa bajnoki címet nyert. A két híres sportoló 1914-ben kötött házasságot.
1909-ben beiratkozott a Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem jogi szakára, de azt végül nem fejezte be. Katonaként parancsnoki őrtisztként az I. világháború elõtt 18 hónapot, a háború alatt 19 hónapot és az arcvonalban 18 hónapot szolgált a lovasságnál.
Baráth Leó az autóversenyző
Sportpályafutását később autóversenyzőkent folytatta, valamint autóépítéssel, autótervezéssel is foglalkozott. A Motor című újság 1913-ban bemutatta Вaráth Leó László, neves sportférfi „individuális" kocsiját. Baráth saját elgondolásai alapján terveztette és építtette sportkocsiját. Az áramvonalas kocsiszekrény itthon készült Glattfelderéknél, az alvázat és a motort a Ford cég szállította. A saját tervezésű, tompított élű hűtőt a berlini Windhoff gyárban készítették. A konstruktőrök szerint a kocsiszekrény „igen csekély ellenállást fejt ki"
Baráth több mint huszonöt éven keresztül a Királyi Magyar Automobil Klub tagja volt. Az 1930-as években a Fairbanks mérleg- és gépgyár részvénytársaság igazgatójaként dolgozott.