Escher

Alajos

Escher Alajos Székesfehérváron született, 1925. szeptember 21-én. 1942–1943-ban a Székesfehérvári MÁV Előre Teke Klub, 1943–1944-ben a Bp. Előre Teke Egylet, 1944–1945 a Székesfehérvári Repülőtéri SE, 1945–1947-ben a Székesfehérvári Teke Club, 1947-1948-ban a Székesfehérvári MÁV Előre Teke Klub, 1949-től 1964-ig a Győri Vasas, a Magyar Vagon és Gépgyár ETO és a Győri Vasas ETO, 1973 és 1990 között a Győrhő Teke Klub versenyzője. „1964-ig voltam aktív versenyző, egyszer megnyertük az országos csapatbajnokságot. 1970-ben kerültem a vagongyártól a Győri Hőszolgáltató Vállalathoz. Új munkahelyemen sem bírtam nyugodni, három évvel később megalakítottuk a tekecsapatot, egy évvel később a sportkört. Kilenc év kihagyás után újra tekézni kezdtem, mert szükségem volt rám a csapatnak. Ma már csak tömegsport szinten űzöm a tekét” – mondta 1984-ben, aztán még hat éven keresztül játszott. Háromszor nyert egyéniben (1947, 1948, 1949) és egyszer csapatban (1962) országos bajnokságot. 1949-ben a bécsi nemhivatalos Európa-bajnokságon csapatban második, 1957-ben a bécsi világbajnokságon csapatban szintén a második helyen végzett. 1947-től egy évtizeden keresztül tartozott a válogatott keretbe. 1953-ban edzői oklevelet szerzett, 1950-től 1976-ig különböző győri csapatokat edzett, 1950 és 1970 között a Győri Magyar Vagon és Gépgyár, 1970 és 1985 között a Győri Hőszolgáltató Vállalat beruházási előadója, majd csoportvezetője volt. A Magyar Tekézők Szövetségében vezetőségi, majd elnökségi tag, a vidék bizottság elnöke volt. Pályafutását számos további kitüntetéssel ismerték el, többek között megkapta a Magyar Népköztársaság Sportérdemérmét, a Bauer Rudolf-díjat és az Eszterházi Miksa-díjat is. Győrben hunyt el 2004. március 27-én. A nádorvárosi köztemetőben kísérték utolsó útjára.