Popa

Adrián

Az 1971. december 8-án, a romániai Nagyszebenben született súlyemelő sportpályafutása legnagyobb sikerét 1996-ban, az atlantai olimpián érte el 64 kg-ban, ahol ötödik lett a Nyíregyházi Vasutas Sport Club versenyzőjeként.

Előbb román színekben szerepelt, így az 1992-es szekszárdi Európa-bajnokságon is, ahol a nyolcadik helyen végzett, majd egy évvel később Szófiában is ugyanebben a pozícióban zárt a kontinensviadalon. 1995-ben már Magyarország képviseletében indult el a kantoni világbajnokságon, ahol – összetettben 300 kg-os eredménnyel - megint csak nyolcadik lett. A 160 centis, „sűrű” legény az 1996-os ötkarikás játékokon aztán remek teljesítményt nyújtott: a 64 kilósok mezőnyében szakításban 135 kg-mal, a sorban tizedikként várhatta a folytatást, s nagyot – öt helyet - lépett előre, miután lökésben 172,5 kg-ig jutott, ezzel pedig 307,5 kg-ot elérve olimpiai ötödik helyezettként hagyhatta maga mögött Atlantát. Piros-fehér-zöld színekben harcolta ki karrierje egyetlen nagy világversenyes medálját: 1997-ben, a rijekai Európa-bajnokságon produkált 180 kilós lökéseredménye fogásnemi bronzérmet ért. A horvátországi Eb-n már 70 kg-ban indult, ahol 137,5 kg-os szakítással kilencedikként, 317,5 kilogrammos összetettjével pedig ötödikként végzett. Utolsó két Eb-je közül az 1998-ason hatodik volt (312,5), míg a 2001-es búcsúfellépésén 340 kilogrammal negyedikként fejezte be a kontinensversenyt. Az olimpiát követő világbajnokságokon nem termett számára valódi babér: 1997-ben 9. (312,5), 1998-ban – már a 69 kilósok között – 12. (315) lett. 350 kilós kiváló összeredményével az 1999-es vb-je is csak 12. helyet hozott neki – ekkor eggyel még feljebb, a 77 kilósok mezőnyében próbált szerencsét -, s hiába tett ki magáért 2001-ben, utolsó vébéjén is, amikor 155 kilót szakított, 192,5 kilót lökött, így 347,5 kg-mal zárt, ezzel együtt is csak hetedik tudott lenni. A hazai csúcslistára 2000 májusában került fel a Nyíregyházi VSC versenyzője a 77 kg-os súlycsoportban lökésben, a kazincbarcikai Hungarian Grand Prix-n elért 201 kg-os eredményével.

Piros-fehér-zöld színekben harcolta ki karrierje egyetlen nagy világversenyes medálját: 1997-ben, a rijekai Európa-bajnokságon produkált 180 kilós lökéseredménye fogásnemi bronzérmet ért. A horvátországi Eb-n már 70 kg-ban indult, ahol 137,5 kg-os szakítással kilencedikként, 317,5 kilogrammos összetettjével pedig ötödikként végzett. Utolsó két Eb-je közül az 1998-ason hatodik volt (312,5), míg a 2001-es búcsúfellépésén 340 kilogrammal negyedikként fejezte be a kontinensversenyt.

Az olimpiát követő világbajnokságokon nem termett számára valódi babér: 1997-ben 9. (312,5), 1998-ban – már a 69 kilósok között – 12. (315) lett. 350 kilós kiváló összeredményével az 1999-es vb-je is csak 12. helyet hozott neki – ekkor eggyel még feljebb, a 77 kilósok mezőnyében próbált szerencsét -, s hiába tett ki magáért 2001-ben, utolsó vébéjén is, amikor 155 kilót szakított, 192,5 kilót lökött, így 347,5 kg-mal zárt, ezzel együtt is csak hetedik tudott lenni. A hazai csúcslistára 2000 májusában került fel a Nyíregyházi VSC versenyzője a 77 kg-os súlycsoportban, a kazincbarcikai Hungarian Grand Prix-n elért 201 kg-os lökéseredményével.