Pál

József

Édesanyja Szendrey Mária, felesége Bartha Magdolna testnevelő tanár, síelő volt. Birkózóként kezdte pályafutását, a BVSC színeiben az ifjúsági bajnokságig jutott. 1954-ben TF testnevelői tanári oklevelet szerzett. Húszéves korában, TF-tanulmányai kezdetekor pártolt át a súlyemeléshez, két év alatt már itt is a legjobbak közé küzdötte fel magát. Edzői Bakos János és Keleti Emil voltak. Sportpályafutása idején 1956 és 1960 között volt tagja a súlyemelő-válogatottnak. Hatszoros egyéni magyar bajnok, ötször középsúlyban (1954, 1956, 1957, 1958), egy alkalommal félnehézsúlyban (1959) diadalmaskodott. Kétszer - 1955-ben és 1956-ban - csapatbajnok is volt a Törekvés színeiben. Legjobb nemzetközi szereplésén, az 1959-es, varsói Európa-bajnokságon hatodikként végzett félnehézsúlyban. 1954 és 1960 között volt válogatott kerettag.

"Pályafutásom csúcsát kétségkívül az 1956-os magyar bajnokság jelentette. Az előző évben még váltósúlyban versenyeztettek, ehhez pedig 10 kilókat kellett fogyasztanom rendszeresen. Egy darabig ment is, ám a szervezetem nem bírta ezt a gyötrelmet, rettenetes sérülés következett. Hónapokig nyomtam a kórházi ágyat, az orvosok azt mondták, ne is álmodjak arról, hogy még valaha emelhetek. Mindez néhány hónappal az 1956-os magyar bajnokság előtt történt. Gondoltam, majd meglátjuk. És sok-sok kínnal, munkával sikerült visszatérnem. Immár középsúlyban dobogóra lépve 15 kilóval szárnyaltam túl addigi legjobbamat, négy országos csúcsot javítottam meg, és elértem az érdemes sportolói szintet" - elevenítette fel.

1970-ben TFTI, 1977-ben pedig TF edzői oklevelet szerzett, mint súlyemelő szakedző. 1954-től 1969-ig a TF munkatársa., testnevelő tanár volt, majd 1970 és 1972 között TTKI munkatárs. 1972-ben testnevelő tanár, 1981-ben pedig a budapesti Veres Pálné Gimnázium testnevelő tanára volt. 1961-től edzősködött, 1961 és 1968 között a Bp. Előre, 1969-ben a BKV Előre edzője lett, majd 1979-ben vezető edzője. Pályafutása alatt is mindvégig foglalkozott fiatalok nevelésével, szinte természetes volt, hogy visszavonulása után is a BKV Előrénél maradt edzőnek, nemzedékek sorát nevelve a sportágnak. Jóformán az első edzések óta ő irányította Baczakó Péter munkáját, akivel elérte a legnagyobb sikert, és 1980-ban, a moszkvai olimpián első lett. Testnevelő tanárként a Veres Pálné Gimnáziumban 1972 és 2004 között tanított, diákok százaival ismertette és szerettette meg a testmozgást, a sportot. Emlékére 2010-ben az iskola "Pál Tanár Úr" díjat alapított. 1980-ban edzői munkássága elismeréseként megkapta a mesteredzői címet.

2017-es publicisztikájában így festette le őt tanítványa, a 2009-es temetésén a gyászbeszédet mondó Szabó László: "Pál József birkózó és súlyemelő volt, az iskolai legendárium szerint évtizedekig ő tartotta az egykezes nyomás rekordját a TF-en. Nagydarab, hatalmas ember, ősz haj, méretes szemöldök, sztentori hang: éppen ahogy az iskolai tornatanárt elképzeli az ember. Tőrőlmetszett tanár volt. A Jóisten annak teremtette: ösztönös nevelőnek. És mégis, vagy éppen ezért: nála őszintébb, szellemesebb és emberibb tanárral soha életemben nem találkoztam. A rend és a rendszer volt a mindene. Tanítás vagy sport: ő csak a rendben, a fegyelemben és a munkában hitt. A magyar sport sikerei nagyban múltak a Pál József tanár urakon. Azokon a testnevelőkön, akik tűzön-vízen keresztül harcoltak a testnevelésórákért, azok iskolán belüli megbecsültségéért, azért, hogy minden egyes diákjuk a saját testén meg az iskolai csapatokon keresztül értse meg, mennyiben múlik saját maga elhatározásán az egészsége, a versenyszelleme, a tűrőképessége. Milyen szép a nyelvünk, milyen kifejezően köt össze két szót egy hivatássá: testnevelő."