Dr. Prém

Loránd

Apja Prém József dr., tanár, író és lapszerkesztő volt. A család Budapesten élt, három pozsonyi év kivételével, Loránd fiuk ekkor született.
Iskoláit és egyetemi tanulmányait a bölcsészettudományi karon Budapesten végezte el. Kétévi, tanulmányokkal eltöltött külföldi tartózkodása után 1915-ben középiskolai tanári szakvizsgáit kitüntetéssel tette le, és ugyanebben az évben magyar irodalomtörténetből, finnugor nyelvészetből és német filológiából summa cum laude doktorrá avatták. Doktori értekezése: „Kövér Lajos élete és drámaírói pályája“ című irodalomtörténeti monográfia könyvalakban is megjelent. A budapesti tanárképző-főgimnázium ösztöndíjas tanárjelöltje lett egy évre, közben beiratkozott a budapesti tudományegyetem jog- és államtudományi karára, és e szakképesítését 1917-ben nyerte el.

Közhivatalnoki működését Budapest székesfőváros tanácsának közoktatásügyi osztályán mint tanácsi segédfogalmazó 1916-ban kezdte meg. 1917-ben a magyar királyi miniszterelnökség szolgálattételre átvette, és a megszállt olasz területen működő magyar kormányképviselő és meghatalmazott mellé elnöki titkárnak rendelte ki. 1918-ban pénzügyi státusba nevezték ki, és az összeomlás után Olaszországból hazatérve, a magyar királyi pénzügyminisztérium elnöki, majd hitelosztályába került, ahol miniszteri titkári állást töltött be.

A Budapesti (Budai) Torna Egyletben kezdett sportolni, az 1909. évben lépett be a klubba. A klubéletben fontos szerepet betöltő szabadidős sportokat művelte: túrázott, evezett, síelt. Fontos szervező szerepet játszott a klubon belül. Ő szervezte meg az evezős szakosztályt, és ekkor építették a BBTE evezős házát a Római-parton. 1922-ben alelnökké és a turistaszakosztály, valamint a síszakosztály, az 1925. évben pedig a tornaszakosztály és evezős szakosztály elnökévé választotta. E tisztségeiben átszervezte az egyesület sísportját és megalakította egyesületének evezős szakosztályát. A Magyar Turista Szövetség főtitkára (1924–1927), másodelnöke (1928–1929), egyúttal a Magyar Sí Szövetség és a Magyar Evezős Szövetség alelnöke. Az Országos Testnevelési Tanácsban (OTT) az iskolai testnevelés és leventeintézmények kivételével az összes magyarországi sporthelyek szakelőadója (1927–1929).

1929-ben, amikor dr. Szukováthy Imre, tekintettel a TF-igazgatói feladataira, lemondott az OTT-ben betöltött vezetői posztjáról, Prém Loránd lett az OTT főtitkára (1929–1939) ezzel egyidejűleg Prém is lemondott valamennyi, a sport területén addig betöltött posztjáról. 1939 és 1941 között ügyvezető alelnöke volt az OTT-nek. Az OTT 1941-es megszüntető átszervezése után az abból kiváló Magyar Olimpiai Bizottság elnökének nevezték ki, megbízatása 1944-ben járt le, amit a háborús viszonyok közepette nem is hosszabbítottak meg. A MOB-elnöki munkáját a VKM miniszteri tanácsosaként látta el. Működése idején folyt a Horthy Miklós sportcsarnok tervezése, melyből végül csak a kiscsarnok, a mai Gerevich-sportcsarnok készült el. Mindemellett az Országos Magyar Idegenforgalmi Tanács tagja volt. A Magyar Barlangkutató Társulat választmányi, a Magyar Cserkész Szövetség intézőbizottságának és igazgatótanácsának, valamint az Országos Rádió Klubnak is tagja volt. A Testnevelési Főiskolán a turistaság r. tanára volt.

Mindezek mellett ellátta a pénzügyminisztériumi munkáját miniszteri tanácsosként és miniszteri osztályfőnökként. A háborút követő koalíciós években tovább dolgozott a minisztériumban 1948-ig, amikor ő is a tisztogatások áldozatává vált. Korrupció vádjával és a Horthy-rendszer maradványának minősítve elbocsátották.
További sorsáról nincs információnk, valószínű, hogy nem telepítették ki. 1963-ban bekövetkezett halálakor még ugyanazon a budai lakcímen lakott. Az Esti Hírlapban az alábbi hír jelent meg:

Állandó tevékenységet fejtett ki a szakirodalom terén is. A turistaság, síelés, torna és evezés körébe vágó, valamint általános sportkérdéseket felölelő szakcikkeit és értekezéseit sűrűn hozták a napilapok és a szaklapok.
A Magyar Turista Szövetség (MTSz) megbízásából tagja volt a Turistaság és Alpinizmus szerkesztőségének (1927–1929); szerkesztette az MTSz Hivatalos Értesítőjét (1926–1927) és megírta a Budai hegyek síkalauzát. Több rádióelőadást is tartott a turizmusról.

• Turistaság és Idegenforgalom, (MTSz Értesítő, 1927.),
• A magyar turistaság legközelebbi feladatai, (MTSz Értesítő, 1927.),
• Turista gondolatok, (Turistaság és Alpinizmus, 1928.),
• A magyar turistaság fejlődésének akadályai és azok elhárítása, (MTSz Értesítő, 1929.),
• A hazai turistaság feladatai, (Turistaság és Alpinizmus, 1933.)