Jámbor

Alajos

Jámbor Alajos 1918-ban a Kommunisták Magyarországi Pártja III. ker. szervezetének az alapító tagja, 1919-ben a III. ker. Munkástanács tagja, a közellátási népbiztosság dolgozója volt. A Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrált, de hamarosan hazatért, és 1921-től a Magyarországi Szociáldemokrata Pártban dolgozott, kapcsolatban állt az illegális kommunista mozgalommal. Cikkei jelentek meg a Társadalmi Szemlében, részt vett az Új Harcos című lap szerkesztésében. 1935-ben a Szocialista Munkásegység Blokk listáján lett képviselőjelölt. A politikai rendőrség több alkalommal eljárást indított ellene. 1935 és 1942 között rendőri felügyelet alatt állt. 1944 novemberében a nyilasok halálra ítélték, de sikerült megszöknie.

1945. januártól Budapest alpolgármestere, 1945. február 22-től a Budapesti Nemzeti Bizottság tagja volt. 1945 júniusától 1948 novemberéig a Vízművek vezérigazgatójaként dolgozott. 1945 márciusában választották a gépjármű-kereskedők és iparosok szabadszervezetének elnökévé. 1946-tól lett a Partizánbarátok Szövetsége elnökségének tagja, majd 1948-tól a Magyar Szabadságharcos Szövetség választmányának tagja. A sporthoz való kapcsolódása már 1945 márciusától dokumentálható, ekkor vált a Legfelsőbb ötös Sportbizottság (LöS) tagjává, a következő évben pedig a Magyar Országos Torna Szövetség társelnökévé választották. 1947 márciusában megkapta a Magyar Szabadság Érdemrendet.
1947-ben azonban a párton belüli tisztogatás céltáblájára került, az ÁVO már ekkor „weisshausista”-ként tartotta számon. Az MKP SZB 1948. április 23-án határozott arról, hogy el kell távolítani vezérigazgatói posztjáról.

A Minisztertanács 1946. május 3-án elfogadott egy, a magyar sporthatóságok szervezetéről szóló rendeletet. A rendelet első fejezete a LöS-nek Sport Főtanáccsá (SF) történő átalakításáról és az SF szerepéről szólt. Leglényegesebb feladata az volt, hogy megakadályozza az ellenőrzése alá tartozó sporthatóságok minden olyan döntésének végrehajtását, amely az SF megítélése szerint sértené a „demokrácia vagy a sport érdekeit". A rendelet szerint az SF tagjait (5 rendes tagot és 2 póttagot) a köztársasági elnök nevezi ki 4 évre, a Nemzeti Sportbizottság (NSB) javaslatára támaszkodó kultuszminiszteri előterjesztés alapján. A rendelet második fejezete az NSB-ról szólt. E szerint az

Feladata nagyjából változatlan maradt: a sportági szövetségek munkájának irányítása és ellenőrzése.
Ellentmondások forrásává vált ugyanakkor az a körülmény, hogy a testnevelési és sportszervek állami támogatására az NSB csak javaslatot tehetett, és bár sportvonatkozású rendeletet a kultuszminiszter nem hozhatott az NSB véleményének kikérése nélkül, ez nem jelentett elegendő biztosítékot a népi érdekek érvényesítéséhez. A miniszternek joga volt eldönteni, hogy elfogadja-e, és ha igen, milyen mértékben az NSB véleményét. Az NSB személyi összetételét úgy állapították meg, hogy túlnyomó részt a sportszövetségek küldötteiből álljon, részt vehettek benne még teljes jogú tagként a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) és a Munkás Sport Központ (MSK) elnökei, valamint 3 behívott tag az ifjúsági sportszakértők közül. Tanácskozási joggal egy-egy képviselőt küldött a vallás- és közoktatásügyi, a belügy-, a honvédelmi, a külügy- és a pénzügyminiszter, valamint Budapest polgármestere. Az NSB tagjainak megbízatása 3 évre szólt.
A rendelet harmadik fejezete a MOB-ról intézkedett. A MOB feladatának ismerte el az olimpiai játékokon való részvétel előkészítését, szervezését és lebonyolítását.

A két munkáspárt sportvezetői között folyamatosan teljes volt az egység abban, hogy a határozatokat mielőbb végre kell hajtani. A MOB újjáalakításának előkészületeként a két munkáspárt sportvezetői 1947. január 4-én a tisztségek elosztását is elvégezték, és ezt a Nemzeti Paraszt Párt (NPP) és a Független Kisgazda Párt is elfogadta. A MOB 1947. február 16-án alakult meg. Elnöke Jámbor Alajos (MKP), társelnöke Barcs Sándor (FKGP), ügyvezető elnöke dr. Mező Ferenc (SZDP) és főtitkára Verebes Jenő (SZDP) lett. A LöS helyébe alakítandó Sport Főtanács személyi összetételében azonban a négy párt sportvezetői csak 1947 májusára tudtak megállapodni.

1948 tavaszán a magyar sportélet irányító szerveinek újabb átalakítása következett be. A 3190/1948. Korm. számú rendelet megjelenését a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártjainak egységes sportprogramja előzte meg, mely szerint minden erővel meg kell teremteni a magyar versenyzők londoni olimpián való részvételének feltételeit. Mivel a kormányrendelet a nemzetközi sportérintkezés irányítását is a vallás- és közoktatásügyi minisztérium keretébe tartozó Országos Sport Hivatal, az OSH feladatkörébe utalta, március 21-én sor került a Magyar Olimpiai Bizottság átszervezésére, mellyel megszűnt az addigi MOB és ezzel a vezetők megbízatása is.
Az átszervezés idejére Sebes Gusztávot, Ábrai Zsigmondot és Kemény Gábort bízták meg az ügyek vitelével. Arról is említést kell tenni, hogy a Nemzeti Sport Bizottság elnöksége korábban, február 9-én olyan szervezeti változtatást javasolt, hogy a MOB az NSB albizottságaként működjön. Hegyi Gyula, az OSH vezetője – egyúttal a VKM államtitkára – hamarosan szabályozta a MOB ügykörét és feladatait. E rendelkezés szerint a bizottság az OSH fennhatósága és az elnök közvetlen irányítása mellett végzi munkáját. A MOB elnöke kinevezés folytán Sebes Gusztáv, társelnöke Ábrai Zsigmond lett.