Török

Sándor

Török Sándor nemesi családból származott. Bécsben született és a keresztségben a szendrői Török Sándor János Bernát Ede Bálint Kázmér nevet kapta. Édesanyja, Johanna Buska osztrák színésznő akkoriban köztudottan viszonyban volt Rudolf osztrák koronaherceggel, de 1880-ban váratlanul feleségül ment a nála közel harminc évvel idősebb gróf szendrői Török Miklóshoz, a magyar királyi nemesi testőrség ezredeséhez. Kilenc hónappal később megszületett Sándor fiuk. Gyakran felmerült, hogy Török Sándor születési dátumát meghamisították és hogy igazi apja valójában Rudolf trónörökös volt.

Középiskoláit Drezdában és Bécsben végezte, jogi tanulmányait a bécsi és kolozsvári egyetemen folytatta s itt avatták a jogtudományok doktorává. Még egyetemi évei alatt, 1902-ben a frissen alakult a Kolozsvári Egyetemi Athletikai Club elnökévé is választották. Sokoldalú sportoló volt. Egyike volt az első magyarországi teniszjátékosoknak. Később a MAC tagjaként a vívósport felé fordult. Az 1906-os olimpiai keretbe még elsősorban mint vívó került be, de az 1906-ban Athénban rendezett, ún. soronkívüli olimpián végül sportlövészetben szerepelt és nyolc egyéni számban is elindult. Legjobb eredménye a párbajpisztoly vezényszóra versenyszámban elért 5. helyezés volt. A Magyar Vívó Szövetség alakulásakor 1906-ban alelnökké választották, amiről egy év múlva külföldi kiküldetése miatt lemondott. 1907-től mint a császári és királyi osztrák-magyar külügyminisztérium tisztviselője előbb a washingtoni, majd a berlini követségén dolgozott követségi titkárként. Az 1912-es stockholmi olimpiára saját költségén utazott ki, ahol négy sportlövő versenyszámban indult. Itt a párbajpisztolyban elért kilencedik helyezés volt a legjobb eredménye. Az első világháború befejezése után az autósport felé fordult, számtalan versenyen vett részt. A Királyi Magyar Automobil Club és a Magyar Touring Club választmányi tagja volt és tevékeny részt vállalt a magyar automobilsport felvirágoztatásában.

Mint a K.u.K. külügyminisztérium diplomatája, az első világháború után visszavonult, de kapcsolatrendszerét felhasználva különböző kereskedelmi társaságok működését segítette. Elnöke volt az Állami Pincegazdaság vezérképviseletének, később az „Unitas“ Automobil és Kereskedelmi Rt. elnöke és vezérigazgatója volt. Szakcikkei magyar, német, angol és francia lapokban, különösen pedig a Pester Lloydban jelentek meg, főleg autós-problémákkal és nemzetközi versenyekkel kapcsolatban. Kedvelte a Tatra gépkocsikat, 1928-ban vásárolt is magának egy szép kabriót, amivel a Tatra hazai népszerűsítésébe is bekapcsolódott. 1929-ben azzal került be a hírekbe, hogy a frissen vásárolt gépkocsival nagy európai körútra indult, amiről az "Automobil" újságban „Dél-Európai nyolcas egy hathengeres Tátrán” címmel írt útibeszámolót. A több mint 10.000 km-es túra Magyarországról indulva, Ausztrián, Csehszlovákián, Németországon, Svájcon és Franciaországon keresztül vezetett Spanyolországba. Átszelve Spanyolországot, visszafelé a spanyol és francia tengerparton, Olaszországon és Ausztrián át ismét Magyarországba vitt az útja. Belevonva a romániai leágazást, összesen 10 országot és 17 hegységet ölelt fel gróf Török Sándor dr. autótúrája, mely Európa legszebb és legérdekesebb vidékein ment keresztül. Az 1928-ban vásárolt gépkocsija ma egy csehországi múzeum tulajdona.

• https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarOlimpiaiAkademiaEvkonyve_2006/?query=T%C3%B6r%C3%B6k+S%C3%A1ndor+gr%C3%B3f+sportl%C3%B6v%C5%91&pg=82&layout=s • https://www.olympedia.org/athletes/42821 • https://www.autoszektor.hu/en/node/28785