Szabó

Miklós

Egyszerű családban, kétkezi munkások gyermekeként látta meg a napvilágot és élte gyermekkorát testvéreivel együtt. Általános iskoláit 1944 és 1952 között a tiszaroffi általános iskolában végezte. Jó tanuló volt, de a család szűkös anyagi helyzete miatt gondot jelentett a továbbtanulása. Beiratkozott Kisújszálláson a Móricz Zsigmond Általános Gimnáziumba. 1953-ban, amikor meghallotta, hogy Esztergomban megnyílt a II. Rákóczi Ferenc Katonai Középiskola. Azonnal jelentkezett és felvételt is nyert. 1954-ben kezdte meg tanulmányait. 1956 szeptemberében bevonult Tatára, ahol a Dózsa György lövész, páncélos és gépkocsizó Egyesített Tiszti Iskolán folytatta tanulmányait. Az 1956-os forradalmi napok után 1957 június 10-éig Debrecenben, a lövészezrednél volt csapatgyakorlaton. 1957. júniusától 1959. szeptember ötödikéig, az Egyesített Tisztiiskola gépesített lövész-szakán végezte tanulmányait. 1959-ben avatták hadnaggyá.

Mezőtúrra került, ahol a gépesített lövészezrednél kapott szakaszparancsnoki beosztást. Mozgalmas katonai pályája volt. 1961 és 1966 között Budapesten szolgált az Országos Légvédelmi Parancsnokság önálló híradó ezredénél. 1966-ban szülővárosába helyezték, Szolnokra a Killián György Repülő Műszaki Főiskola vadászrepülő ezred híradó szolgálatához. Szolnokon házasságot kötött Csáti Veronikával 1966 május 14-én, akivel haláláig boldog házasságban élt. Két fiúk született, Miklós és Zoltán. Mindketten pilóták. Katonai pályájának sokszínűségét, változatosságát mutatja, hogy 1969 szeptemberében a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiára vezényelték, ahol a híradó szakma területén 1972-ben diplomázott. Közel 40 éves hivatásos katonai pályája során megkapta a Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz, ezüst és arany fokozatát. Ez utóbbit háromszor is. Átvehette a Szolgálati Érdemérem 10, 15, 20, 25 és 30 hivatásos szolgálati évek után adható kitüntetéseket is.

Katonai szolgálata mellett 1957-től válogatott sportlövő volt. A BHSE tagjaként az ötvenes és hatvanas években több országos és rangos külföldi versenyen vett részt. Magyar bajnok, aki megkapta a Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója kitüntető címet, 1957-ben ott volt Belgrádban az ifjúsági Európa-bajnokságon. Részt vett Moszkvában, Kairóban és Wiesbadenben a világbajnokságokon. 1960-ban kivívta az olimpiai szereplést, Rómában a 19. helyen zárt az összetett puskaszámban, amelyikben álló, fekvő és térdelő helyzetből kellett lőni 300 méterről.

Egész életét munkájának és családjának szentelte. Sokat tanult, dolgozott, még nyugállományba vonulása után is. Gyakorolta távközlési, technikusi szakmáját. Telefonközpontokat, telefonhálózatokat telepített. Szívesen írt szakcikkeket, visszaemlékezéseket a Tied vagyok hazám című folyóiratba. Amikor tehette kirándult a családjával, unokáival.

https://www.puskashirbaje.hu/pdf/Bucsu_Szabo_Miklostol.pdf https://honved.hu/2019/11/14/gyasz-ma-bucsuztatjak-id-szabo-miklost/