Véletlenül sportlövő
Szabó Gyula már csaknem 18 éves volt, amikor először vett részt egy toborzónak hirdetett sportlövő versenyen. Megtetszett a sportág, és amikor később katona lett, ott is lehetősége volt, hogy edzéseket végezzen és a Honvéd Dobó István SE színeiben versenyeken induljon. Sportlövő pályafutása kisöbű sportpuskával kezdődött, és egy szakmai, úgynevezett erdész vadászbajnokságon aratott győzelmével fedezték fel. Ekkor tért át a futóvadlövés sportszerű gyakorlására.
Kétszer is járt az olimpián
Ebben a versenyszámban 1964 és 1975 között egyéniben nyolcszor, csapatban két alkalommal volt magyar bajnok. 1974-ben és 1975-ben az év magyar sportlövőjének választották. 1969 és 1979 között volt a magyar válogatott keret tagja. 1974 és 1979 között négy világbajnoki ezüst- és egy bronzérmet nyert. Az 1973-as müncheni Európa-bajnokságon bronzérmet szerzett. Részt vett az 1972-es müncheni és az 1976-os montréali olimpián. 1972-ben 13., 1976-ban kilencedik helyen végzett a 60 lövéses futóvadlövésben egyéni versenyszámában.
Nem csak a táblára célzott
Az aktív sportolást 1980-ban fejezte be. A sportlövészet mellett erdésztechnikusnak tanult, és szenvedélyes vadász is volt. Kedvencei a szalonka és a vadkacsa voltak. Nagyvadra nem szívesen célzott, arra ott volt a lőtér.