Sportlövészet

Soós-Ruszka Hradetzky
Zoltán

Soós-Ruszka Hradetzky Zoltán (Budapest, 1902. április 16. - 1992. július 8., Kansas City) olimpiai bronzérmes, világbajnok, nyolcszoros egyéni magyar bajnok, háromszoros csapat magyar bajnok sportlövő.

Születési hely
Budapest
Születési idő
1902. ápr. 16.
Halálának ideje
1992. júl. 8.
Halálának helye
Kansas City (USA)
Olimpia
1
Világ­bajnokság
1
Európa-bajnokság

Tanulmányok, hivatás

1924-ben a Ludovika Akadémia gyalogostiszti szak elvégzése után, a miskolci 13. honvéd gyalogezredben szolgál hadnagyként. 1931-ben a magyar királyi honvéd Sportoktatói Tanfolyamán végzett Budapesten. 1932-től tanárként és testnevelőként előbb Sopronban a II. Rákóczi Ferenc Honvéd Reáliskolai Nevelőintézetnél. Ezt követően az egri Dobó István 14. gyalogezrednél, a budapesti 3. honvéd gépkocsizó zászlóaljnál, a nagykanizsai 17. honvéd gyalogezred árkász századnál, majd később Magyaróváron volt tanár és testnevelő. 1942-ben a Don-kanyarhoz vezényelték, majd a Gyalogsági Központi Iskolánál Várpalotán (1943) dolgozott. 1944-ben az alezredesi rangig jutott. A II. világháború után Amerikában telepedett le.

Sportpályafutása

Olimpiai bronzérmes, világbajnok sportlövő

Katonai hivatásának tudható be, hogy számos egyesület tagja volt, mikor hova helyezték katonaként. Legvalószínűbb, hogy a Budapesti Polgári Lövészegyesületnél kezdődött pályafutása. A feljegyzésekből tudható, hogy az olimpiai bronzérme idején ( 1932 Los Angeles) a Soproni HOTIS (Honvéd Tiszti Sportegyesület) versenyzője volt. A bronzérmet megelőző időszak eredményeiről nincs különösebb feljegyzés. A Céllövőszövetség a válogató versenyek alapján 3 fő kiküldetését (Lemberkovits Antal, Tarics Tibor és Soós-Ruszka Hradetzky Zoltán) javasolták. Bár kiutazása csak az utolsó pillanatban dőlt el, mégis a legeredményesebb versenyző volt. Kisöbű puska 30 fekvő versenyszámban 293 körrel holtversenyben állt az olasz Mario Zorzival. A szétlövés a javunkra dőlt el. Egyetlen szépséghibája van a bronzérem átvételének, hogy a sportlövő csapat hazautazása miatt az érmet Gerevich Aladár vette át.

Világ- és magyar bajnoki címei

4 évvel később az 1936-os (Berlin) olimpián 8. lett ugyanebben a versenyszámban. 1935-ben (Róma) világbajnok a hadipuska 3x20 összetett csapatban. Nyolcszoros egyéni magyar bajnok: kisöbű spotpisztoly 60 (1929, 1930, 1931), 1930-ban kisöbű sportpuska 3x40, hadipuska 3x20 összetett, hadipuska 20 álló, 1935-ben hadipuska 20 térdelő, 1936-ban kisöbű sportpuska 40 fekvő. Háromszoros csapat magyar bajnok lett 1931-ben (kisöbű 3x40, hadipuska 20 lövés térdelő, kisöbű sportpisztoly 60 lövés).

Az emigráció évei

A második világháború végén Németországban amerikai fogságba került, majd az országban maradva öt éven át vívást tanított. 1951-ben Amerikába költözött, ahol előbb New Yorkban vívást és céllövést tanított, majd esti tanfolyamokon műszaki rajzolói képesítést szerzett. Minnesota államban, Minneapolisban pályázat útján állami vállalathoz került, de a sporthoz is hű maradt, kis klubot alapított, ahol vívást tanított.

Egyesületei

1924 — 1932
Budapesti Polgári Lövész Egyesület
Budapest
1932 — 1940
Soproni Honvéd Tiszti Sportegyesület

Eredményei

1932
Los Angeles
Amerikai Egyesült Államok
X. nyári olimpiai játékok
Puska 50 m Kisöbű sportpuska 60 fekvő
3
1936
Berlin
Németország
XI. nyári olimpiai játékok
Puska 50 m Kisöbű sportpuska 60 fekvő
8
1935
Róma
Olaszország
Sportlövő világbajnokság
Puska 50m standard puska 3x20 összetett
1