Soós-Ruszka Hradetzky
Zoltán

Soós-Ruszka Hradetzky Zoltán (Budapest, 1902. április 16. - 1992. július 8., Kansas City) olimpiai bronzérmes, világbajnok, nyolcszoros egyéni magyar bajnok, háromszoros csapat magyar bajnok sportlövő.

1
Olimpia
1
Világbajnokság
Születési hely
Budapest
Születési idő
1902. ápr. 16.
Halálának ideje
1992. júl. 8.
Halálának helye
Kansas City (USA)

Tanulmányok, hivatás

1924-ben a Ludovika Akadémia gyalogostiszti szak elvégzése után, a miskolci 13. honvéd gyalogezredben szolgál hadnagyként. 1931-ben a magyar királyi honvéd Sportoktatói Tanfolyamán végzett Budapesten. 1932-től tanárként és testnevelőként előbb Sopronban a II. Rákóczi Ferenc Honvéd Reáliskolai Nevelőintézetnél. Ezt követően az egri Dobó István 14. gyalogezrednél, a budapesti 3. honvéd gépkocsizó zászlóaljnál, a nagykanizsai 17. honvéd gyalogezred árkász századnál, majd később Magyaróváron volt tanár és testnevelő. 1942-ben a Don-kanyarhoz vezényelték, majd a Gyalogsági Központi Iskolánál Várpalotán (1943) dolgozott. 1944-ben az alezredesi rangig jutott. A II. világháború után Amerikában telepedett le.

Sportpályafutása

Olimpiai bronzérmes, világbajnok sportlövő

Katonai hivatásának tudható be, hogy számos egyesület tagja volt, mikor hova helyezték katonaként. Legvalószínűbb, hogy a Budapesti Polgári Lövészegyesületnél kezdődött pályafutása. A feljegyzésekből tudható, hogy az olimpiai bronzérme idején ( 1932 Los Angeles) a Soproni HOTIS (Honvéd Tiszti Sportegyesület) versenyzője volt. A bronzérmet megelőző időszak eredményeiről nincs különösebb feljegyzés. A Céllövőszövetség a válogató versenyek alapján 3 fő kiküldetését (Lemberkovits Antal, Tarics Tibor és Soós-Ruszka Hradetzky Zoltán) javasolták. Bár kiutazása csak az utolsó pillanatban dőlt el, mégis a legeredményesebb versenyző volt. Kisöbű puska 30 fekvő versenyszámban 293 körrel holtversenyben állt az olasz Mario Zorzival. A szétlövés a javunkra dőlt el. Egyetlen szépséghibája van a bronzérem átvételének, hogy a sportlövő csapat hazautazása miatt az érmet Gerevich Aladár vette át.

Világ- és magyar bajnoki címei

4 évvel később az 1936-os (Berlin) olimpián 8. lett ugyanebben a versenyszámban. 1935-ben (Róma) világbajnok a hadipuska 3x20 összetett csapatban. Nyolcszoros egyéni magyar bajnok: kisöbű spotpisztoly 60 (1929, 1930, 1931), 1930-ban kisöbű sportpuska 3x40, hadipuska 3x20 összetett, hadipuska 20 álló, 1935-ben hadipuska 20 térdelő, 1936-ban kisöbű sportpuska 40 fekvő. Háromszoros csapat magyar bajnok lett 1931-ben (kisöbű 3x40, hadipuska 20 lövés térdelő, kisöbű sportpisztoly 60 lövés).

Az emigráció évei

A második világháború végén Németországban amerikai fogságba került, majd az országban maradva öt éven át vívást tanított. 1951-ben Amerikába költözött, ahol előbb New Yorkban vívást és céllövést tanított, majd esti tanfolyamokon műszaki rajzolói képesítést szerzett. Minnesota államban, Minneapolisban pályázat útján állami vállalathoz került, de a sporthoz is hű maradt, kis klubot alapított, ahol vívást tanított.

Egyesületei

1924 — 1932
Budapesti Polgári Lövész Egyesület
Budapest
1932 — 1940
Soproni Honvéd Tiszti Sportegyesület

Eredményei

1932
Los Angeles
Amerikai Egyesült Államok
X. nyári olimpiai játékok
Puska 50 m Kisöbű sportpuska 60 fekvő
3
1936
Berlin
Németország
XI. nyári olimpiai játékok
Puska 50 m Kisöbű sportpuska 60 fekvő
8
1935
Róma
Olaszország
Sportlövő világbajnokság
Puska 50m standard puska 3x20 összetett
1