Kezdetek
Kolozsváron született 1891. november 15-én.
Középiskoláit és a Képzőművészeti Akadémiát Budapesten végezte el.
Sportlövészet
Prihoda István a BEAC versenyzőjeként, 21 évesen az 1912 évi olimpiai próbaversenyen harmadik helyen végzett, így mint a magyar sportlövősport új csillaga vett részt az 1912-ben rendezett stockholmi olimpián, ahol hadipuska 300m versenyszámban a 85. helyen végzett, hadipuska összetett egyéni 300m-ben pedig helyezetlen lett.
Tagja volt a hadipuska csapatnak, amely a 10. helyen végzett 1.333 találattal (200-400-500-600m).
A csapat tagjai:
• Bömches Emil
• Farkas Aladár
• Hauler László
• Mészöly Géza
• Prihoda István
• Velez Rezső.
1913-ban még indult versenyeken, később nem szerepel a neve a sportlövők közt.
Karrier
Tanulmányai után a Műcsarnok állandó kiállítója lett. Rézkarcaival tűnt ki elsősorban, ezért három ízben nyert állami grafikai díjat 1911-1914 között a Magyar Grafikusok Egyesületétől.
Becsülték hideg tűvel készített aktjait, figurális alkotásait (pl. "Diana és Venus" című lapok).
A San Franciscó-i Panama-Pacific nemzetközi kiállításon éremkitüntetést kapott.
Az első világháború alatt harctéri szolgálatot teljesített, orosz fogságba került, de a februári forradalom alatt sikerült hazaszöknie. 1926-ban elnyerte a Szinyei Merse Pál Társaság grafikai díját.
Az 1920-as években, Frenkel József műkereskedő megrendelésére kortárs művészek festményeiről rézkarcokat készített. Ezeket a képeket az eredeti festmény művészei szignózták vagy írták alá. Ezek a rézkarcai széles körben ismertek voltak.
Érdekesség, hogy 1925 júliusában a rendőrség kivonult Fränkel Ernő műkereskedő boltja elé és felszólította a tulajdonost, hogy Iványi Grünwald Béla, Vaszary János és Prihoda István aktképeiről készült rézkarcokat haladéktalanul vegye le a kirakatból
Részt vett az Ernst Lajos és Lázár Béla rendezte XIX. csoportkiállításon 1922-ben, ahol Magyar Mannheimer Gusztáv, Koszta József és mások műveit is kiállították. Több politikai vagy figyelemfelhívó grafikai lap elkészítője volt .
Az 1930-as évektől a Képzőművészeti Főiskola grafikai tanszékének vezetőjeként működött.
Halála
1965. november 22.-én halt meg Budapesten. A Farkasréti temetőben nyugszik.
Könyvillusztrációi
Egyéni illusztrátorként:
Hevesi Sándor fordításában megjelent Andersen-kötet, a „Mesék és történetek”
Babits Mihály által lefordított Goethe-költemény, „A napló” (1921),
Tóth László: Májusfa: verses játék egy fölvonásban (1922),
Turgenyev: Töretlen föld (ford. Áprily Lajos) (1956),
Victor Hugo: A nyomorultak (fordította Éber László és Csillay Kálmán) (1930).
Társillusztrátor:
Kállay Miklós által 1921-1928 között lefordított és kiadott „Ezeregy éjszaka könyve” kötetsorozat.
Források
• https://www.3szek.ro/load/cikk/18215/erdelyi-magyarok-az-olimpiai-jatekokon
• www.radixforum.com
• www.moly.hu
• www.arcanum.hu