Karrier
1895 és 1986 között hadapród tiszthelyettes volt Szatmárnémetiben, 1898-ig Miskolcon, 1899-ig Komáromban, 1901-ig ismételten Miskolcon, 1905-ig Egerben, 1906 elején Kassán, majd a második felétől újra Egerben szolgált 1908-ig század beosztásokban. 1907-ben 1 hónap, 1908-ban 6 hónap időtartamig tanfolyamon vett részt Bruck and Leitha városában. 1908 és 1909 között Iglóban szolgált. Közben
1909-ben 1 hónapos tanfolyamon vett részt Eperjesen és Bruck and Leithán. A tanfolyamok elvégzése után, 1913 elején Egerben, majd Jászberényben lett századparancsnok. Később Budapesten a 29. Honvéd Gyalogezrednél a 10. század parancsnoka volt.
Sportlövészet
1912-ben részt vett Stockholmban, az Olimpián. A hadipuska 300 méteres küzdelmében 83 (43 40) találattal a 29., a hadipuska 600 méteres versenyszámban 54 találattal a 79. helyen végzett. A hadipuska összetett egyéni, 300 méteres számában az első testhelyzet után visszalépett, így a 84. helyet szerezte meg. Tagja volt a hadipuska csapatnak, amely a 10. helyen végzett 1.333 találattal (200-400-500-600m).
Első világháború, halála és emlékezete
Mint hivatásos katona végigharcolta az első világháborút. Az 1916. évi júliusi nagy orosz offenzívánál fogságba esett, ahonnan megszökött, de szökése nem sikerült; 50 napi súlyos börtön és egyéb leírhatatlan szenvedések után 5000 kilométerrel távolabbra hurcolták, Habarowskba, Szibéria legkietlenebb határára. A bolseviki forradalmat felhasználva, 11.000 kilométerről újból megszökött. Nyolcszori letartóztatás után Péterváron és Berlinen át került haza családjához 1918 júliusában.
Ugyanez év novemberében a forradalom kitörésekor a nemzetőrséget szervezte Egerben s hogy a városban a béke s nyugalom megmaradt, az ő érdeme. A kommunizmus alatt állást vállalt ugyan, de folyton avval a tervvel foglalkozott, hogy a várost a vörös uralom alól felszabadítja. Május 1-én megszervezte az ellenforradalmat, a város fehér lett, de megtudván ezt Szamuely, egy terrorzászlóaljat küldött le Egerbe, akik a menekülö Mészölyt elfogták és kivégezték. Mészöly Gézát 1919. május 6-án helyezték végső nyugalomba Egerben, a Grőber-féle temető kertjében.
Egerben a volt lakóháza falán emléktábla hirdeti a mártírhalált halt sárbogárdi Mészöly Géza őrnagy, sportlövő olimpikon emlékét. 1929-ben azt a teret, ahol megölték Mészöly Gézát (Kőporos tér), Mészöly Géza térnek nevezte el Eger város képviselőtestülete.
Felhasznált irodalom
www.radixforum.com
www.arcanum.hu