Hammerl

László

Gyermekkorának meghatározó történései jelentős hatással voltak az életére, pályafutására. Otthonról a sport szeretetét hozta magával. Szülei teniszeztek, ő úszott, vízilabdázott, három- és öttusázott is, de az igazi „szerelem” a lövészet lett. A család a Marczibányi téren lakott, a lőtér csak néhány háznyira volt a lakásuktól. Tízévesen az egyik bokor alatt talált egy igazi, rozsdás légpuskát, amit a mérnök édesapja otthon felújított. Az apa, aki a Ganz Villamossági Művekben dolgozott, látva fia vonzódását a lövészethez, elvitte a gyár lövészklubjába. Ott Pintér László, az egyik csapattag, hamar felismerte a tehetségét, és négy év alatt mindent megtanított neki a lövészetről. Később is figyelemmel kísérte pályafutását, és segítette, így lett a nevelőedzője.

Tizennégy-tizenöt évesen már több versenyen is részt vett országszerte. Egyik kellemes emléke Salgótarjánhoz fűzte, ahol ifjú kora ellenére felnőtt I. osztályú minősítést szerzett. Céltudatosságára jellemző volt, hogy minden edzés végén igyekezett minél többször „egyéni csúcsot” lőni, az aznapra kitűzött célt teljesíteni, vagy túlteljesíteni. 1959-ben Milánóban 17 évesen az ifjúsági Eb-n csapatával bronzérmet szerzett. Nemzetközi versenyeken 1959–1976 között több értékes helyezést ért el, világ- és Európa-bajnokságon is állt dobogón a csapatverseny végén. Érdekesség, hogy világversenyen csak az olimpián szerzett egyéniben érmet. Az egyetemi vizsgák miatt az ötkarikás felkészülése nem volt zökkenőmentes. Tokió és Mexikó előtt is halasztott fél-fél évet az egyetemen. Egy évvel az olimpia előtt az összetett versenyszámban a fennálló világcsúcsnál hat körrel jobbat lőtt (azért nem világcsúcs, mert azt csak világ- és Európa-bajnokságon, illetve olimpián lehet lőni). Kimagasló teljesítménye után 1964-ben az akkori szövetségi kapitány, Kisgyörgy Lajos bizalmat szavazott neki, így került be az utazó csapatba. 1964. október 16-án Tokióban a kisöbű sportpuska 60 fekvő versenyszámban 597 kört teljesített – csakúgy, mint az amerikai Lones Wigger –, mely új világcsúcs lett. Az akkori szabályok szerint egyenlő eredmény esetén először a lőtt tízes köröket vették figyelembe, de ez is egyenlő volt, aztán az úgynevezett belső tízeseket számolták, de itt sem volt különbség. Az első hely sorsát végül az utolsó sorozat döntötte el, ahol Hammerl csupa tízest lőtt, úgyhogy ő állhatott fel a dobogó tetejére. Ugyanezen az olimpián a kisöbű sportpuska összetett versenyszámában is elindult, ahol 1151 körrel bronzérmet szerzett. Azután 1968-ban Mexikóban szinte ugyanaz történt, mint négy évvel korábban. A kisöbű sportpuska 60 fekvőben ismét ketten lőttek új világcsúcsot (598 kör), de az utolsó tízes szabály ezúttal a cseh Jan Kurkának kedvezett. Az 1972-es müncheni olimpián nyolcadik lett. Az 1974-es világbajnokságon bronzérmet szerzett csapatban (kisöbű sportpuska, álló), az 1975-ös Európa-bajnokságon bronzérmes csapatban (kisöbű sportpuska, térdelő), emellett 37-szeres magyar bajnok.

1968-ban diplomázott a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, 1973-ban fül-orr-gégész szakorvosi vizsgát tett. 1977. január 15-étől a válogatott szövetségi kapitánya lett, ekkor még képesítés nékül, majd 1982-ben a TF-en edzői, 1985-ben szakedzői diplomát szerzett. 1986-tól oktatott a TF-en, 1991-ben címzetes egyetemi docens lett, a Zágrábi Testnevelési Főiskola vendégtanára is volt. „Végig az volt az elvem, hogy a kapitányságot csak team-munkában, másokat is meghallgatva lehet végezni” – vallotta. Volt, hogy különböztek a vélemények, de a döntéseiért mindig vállalta a felelősséget. Az első olimpiája, amelyen kapitányként vett részt, az 1980-as moszkvai volt. A játékokon Varga Károly – váratlanul, a közvélemény nagy meglepetésére – aranyérmes lett. Ezt követően olimpiákon, világ- és Európa-bajnokságokon csaknem 300 érmet szereztek a magyar versenyzők. Miután azonban az olimpiákon mégsem jöttek úgy az eredmények, mint szerették volna, és ahogy az a versenyzők képességei alapján elvárható volt, 1996-ban úgy határozott, „jöjjön valaki más”, egy új kapitány, aki új impulzusokat hoz. Ezt csak úgy viselte el, hogy messzire ment itthonról.

Új-Zélandon korábban többször tartott kurzust edzőknek és versenyzőknek, majd 1997-ben felkérték, hogy tanácsadóként vegyen részt a lövőakadémia megalapításában. Két és fél évet töltött az országban feleségével, Joó Éva világ- és Európa-bajnok sportlövővel.

1999 közepén hazatértek, ezután ismét felkérték kapitánynak, 2000-től töltötte be újból a tisztséget. A 2004-es athéni olimpiáról Igaly Diána révén aranyéremmel jött haza a sportlövőküldöttség. A siker ellenére a szerződését nem hosszabbították meg, így 2005 és 2010 között a Nemzeti Sportszövetség sporttanácsosaként dolgozott.

2011-ben ismét visszahívták a sportlövőkhöz, és 2013-ig, az újabb nagy váltásig ismét kapitányi feladatokkal megbízott sportmunkatárs lett. Ezt követően, 2014-től 2017-ig technikai igazgatóként dolgozott a szövetségben.

A Nemzet Sportolója címmel kitüntetett dr. Hammerl László hosszan tartó, súlyos betegség után, 82 éves korában hunyt el 2024. május 3-án. Joó Évával közös gyermekük, Hammerl Soma továbbvitte a családi hagyományt – tehetségét junior-világ- és Európa-bajnoki címek igazolták vissza.

• Az Év sportlövője (1964, 1968) • Mesteredző (1985) • Az Év magyar edzője 3. hely (1991) • Kemény Ferenc-díj (1996) • Az Év szövetségi kapitánya 2. hely (2002) • A Nemzet Sportolója (2004) • A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2017) • A budapesti Nemzeti Lőtér 50 méteres lőcsarnoka viseli a nevét

• MSSZ 150 éves jubileumi kiadvány