Farkas

Aladár

A nemesi származású galántai Farkas család sarja. A család valóban Zala megyéből származik, de onnan Nyitra megyébe költöztek, és Balassagyarmaton keresztül tért vissza Nagykanizsára. Római katolikus vallású volt. Kolozsvári Kereskedelmi Akadémia: Az intézet új épületének felépültével az 1893/94-es tanévtől új vívótermet is berendeztek, ahol Kőváry Mihály vívómester a „felnőttebbek” részére katonás fegyelem mellett kard- és tőrvívást tanított. A következő tanévtől kezdve a vívást megtaláljuk a rendkívüli tanfolyamok között, heti négyszer oktatott Kőváry Artúr. 1897-ben, a Tornavívoda fennállásának 25. évfordulója alkalmából rendezett sportvetélkedő vívó versenyére 44 akadémiai ifjú nevezett be, közülük Farkas Aladár és Csíky Dezső kiemelkedő eredményeit díjazták a szervezők.

Farkas Aladár a Ludovika Akadémiát 1894-ben végezte. Hivatásos katonaként jó tornász, vívó, lövész, úszó, kerékpáros, felettesei szerint pedig ügyes és művelt tiszt volt. Szolgálati helye Nagykanizsán a mai Dózsa György – akkoriban József főherceg nevét viselő – utcában levő honvéd laktanya volt, valószínűleg ezért költöztek a városnak erre a részére. Fia születésekor a 31 éves főhadnagy a 20. honvéd gyalogezredben, nem sokkal korábban vezényelték Nagykanizsára. Az 1908-ban még Kanizsán századossá előléptetett 1910 legelején helyezték Budapestre. Nemes Farkas Aladár katonai ¸kitüntetései: II. osztályú Tiszti Szolgálati Jelvény Katonai érdemkereszt 3. osztálya Kardokkal ékesített Katonai Érdemérem Ferenc József arcképével Az 1912/13-as Emlékkeresztet, más néven Mozgósítási keresztet a hadsereg azon tagjai számára adományozták, akik az 1912-es mozgósításkor tényleges katonai szolgálatra voltak behívva a balkáni háborúk miatt, és legalább négyheti szolgálatot teljesítettek. Az első világháborúban a szerb, az olasz és az olasz harctéren is harcolt. Sebesülése után a hátországba helyezték, majd 1924-ben nyugdíjba vonult és különböző gazdasági társaságok felügyelő bizottságaiban vállalt szerepet.

1912-es olimpián vett részt, Stockholmban. Tagja volt az 1333 találattal 10. helyen végzett hadipuska (200–400–500– 600 m) csapatnak. A csapat tagjai: Bömches Emil (237) Farkas Aladár (207) Hauler László (219) Mészöly Géza (217) Prihoda István (227) Velez Rezső (226). Hadipuska 300 m versenyszámban 24. helyezett lett 85 ponttal, hadipuska 300m összetettben 75. helyet sikerült megszereznie 653 ponttal. Hadipuska 600m-nél 56 ponttal a 76. helyen zárt. A Magyar Katonai Közlönyben és a Herkules című sportlapban részletes összefoglalót írt az olimpia lövészversenyeiről.

Farkas Aladár édesapja: Id. Galántai Farkas Ferenc (1803-1877), uradalmi ispánnak legnagyobb fia; galántai Farkas Ferenc, aki 1837.03.11-én született a Hont vármegyei Kemencén, később Balassagyarmatra költözött, ahol balassagyarmati köz- és váltó ügyvéd, Nógrád vármegye tiszti főügyésze lett. Farkas Aladár édesanyja Reményi Franciska, akinek bátyja a híres hegedű virtuóz Reményi Ede volt. Reményi Edét Viktória királynő is kitüntette "udvari virtuóz" és a "királynő hegedűse" címekkel. Nemes Farkas Aladár 1874. 10.20-án született Balassa-gyarmaton. 1874.11.04.-én keresztelték meg az „Aldorus Sigismundus Don Carlos” nevekre. Gyerekkorát Balassagyarmaton töltötte, majd édesanyja halála (1893.12.15.) után édesapjával és testvéreivel Pestre költözött. Itt ismerte meg a korábban meszleni, majd búcsúszentlászlói, végül bajai salfai de Saly család, Saly Blanka nevezetű lányát. A házasságból két gyermek született: Farkas Ferenc (1905-2000), később kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző és Farkas Klára (1911-1963). Nemes Farkas Aladár 1949.05.20-án hunyt el Püspöknádasdon és ott is temették el.

• http://old.semmelweis.hu/wp-content/phd/phd_live/vedes/export/killyeniandras.d.pdf • KOLOZSVÁR SPORT-KULTÚRTÖRTÉNETE TRIANON ELŐTT (1868-1920) Doktori értekezés Killyéni András-Péter