Mentős sofőr, sztahanovista, sportlövő
Dorcsák Lajos 1930-ban született. Gyerekfejjel gépkocsivezető lett, amikor 1951 júniusában megkapta az élmunkásoknak, a sztahanovistáknak járó elismerést, a Népsport is írt róla. Azt, például, hogy a Zalka Máté Lövész Klub versenyzője. Mint nyilatkozta: „Huszonegy éve vagyok gépkocsivezető, öt éve működöm a mentőszolgálatnál. Nagyon szép munkakör ez. Amikor valahová kihívnak bennünket, tudom, hogy gyors odaérkezésünktől függ beteg embertársunk életének megmentése. Sietni kell amennyire csak lehet, de mégsem kockáztatva semmit. Dorcsák a munkáját jól össze tudja egyeztetni a sportolással.” A lap még hozzátette: Huszonnégy órai szolgálat után 24 órai szabadideje van, a szabadnapjain szokott edzést tartani. A céllövés és a gépkocsivezetés sok tekintetben jó kiegészítője egymásnak. 1951-ben kisöbű sportpuskával (álló és fekvő 40 lövés) a Zalka Máté LK, 1957-ben hadipuska összetettben, 1958-ban kispuskával, már a Bp. Honvéd SE tagjaként lett országos bajnok. Az 1960-as évek elején a Klement Gottwaldról elnevezett Zalka lövészklub kispuskása volt.
1981-ben mesteredző lett
Az 1970-es évektől az MHSZ Központi Lövészklub edzője volt, Marczibányi téri lőtéren férfi-fiú puskásokkal foglalkozott. Egyik tanítványa, Varga Károly 1980-ban, Moszkvában, olimpiai bajnoki címet szerzett. Lövője volt még Gáspár Olivér is, aki 9.helyezett lett olimpián éppen lecsúszva a döntőről, mindössze 15 évesen. Dorcsák Lajos egy évvel később, 1981-ben megkapta a mesteredzői címet, valamint a Magyar Népköztársasági Sportérdemérem arany fokozatát. A 2000-es évek elején a Budapesti Sportlövők Szövetsége elnökségi tagja volt. 2009-ben – Bodnár Tibor, Búz Béla, Dr. Hammerl László, Igaly Diána, Dr. Ilcsik Sándor, Karacs Zsigmond, Kisgyörgy Lajosné, Lõrinczi József, Marosvári Kornél, Miklós György, Pintér László, Sándor Zoltán, Stelczámer Rezsõ és Varga Károly társaságában – a Magyar Sportlövők Szövetsége tiszteletbeli tagja lett. 2020-ban a Magyar Sportlövők Szövetsége arany jelvény kitüntetésben részesítette a sportban eltöltött eredményes évei miatt. 2024 januárjában hunyt el.
„Olimpián nemegyszer fordult elő – mondta Dorcsák Lajos, Károly egyesületi edzője –, hogy teljesen esélytelen, ismeretlen lövész nyeri az aranyat. A favoritok rettenetes feszültségben versenyeznek; tudják, hogy ha csak egyszer elkerüli a lövedékük a tízest, már veszélyben van az elsőségük, a fejükben pedig már ott a félelem, hogy még egy kilences, és máris úszik a győzelem…” (idézet: Dávid Sándor, Serényi Péter – Magyar Sportlövők Szövetsége 150 év)
“„