Sportpályafutása
Emánuel Antal sportpályafutását 1930-ban, mint a KISOK síelője kezdte és 1931-tól már a kor legjelentősebb síszakosztályával rendelkező BBTE-ben folytatta. Új egyesülete színeiben 1933-ban és 1934-ben ifjúsági bajnoki címet szerzett sífutásban. A felnőtt mezőnyben 1940-ig bezárólag egy egyéni (1938 alpesi összetett) és hat csapatbajnoki (északi és alpesi) címet szerzett.
A magyar válogatott tagjaként részt vett az 1935-ös csorba-tavi és az 1939-es zakopanei világbajnokságon. Gyakran Emődi Antal néven versenyzett.
Edző és sportvezető
Sportpályaufutás befejezése után 1942 és 1944 között a magyar alpesi sí válogatott szövetségi kapitányi tisztjét töltötte be. A második világháború befejezése után, mint a a Magyar Sí Szövetség ügyvezető alelnöke jelentős erőfeszítéseket tett a sísport újjászervezésében. Később a Nemzetközi Síszövetség alpesi technikai bizottságába is beválsztották.
1952-ben mesteredzői címet kapott.
Civilben gyógyszerész
Polgári foglalkozása gyógyszerész volt és 1968-ig a Bp. V. kerület Zrínyi u. 3. sz. gyógyszertár vezetője volt. 1968-ban Németországba távozott.