Dosek

Ágoston

Szülei, felesége és fia is TF-en végzett testnevelő tanárok. A sízést a szüleitől tanulta a Budai-hegyekben, édesanyja magyar bajnok sífutó, nagynénje, Kállay Irén szintén sífutó és testnevelő. Kisgyermekkorától rendszeresen kirándultak, eveztek és úsztak a Dunában, télen pedig síeltek. 1967-től rendszeresen sportolt, sífutó és biatlonista lett a Vasasban, majd a DVTK-ban, tájfutó a Vasasban, TFSE-ben, DVTK-ban, és jelenleg az OSC-ben. 1970-től a síválogatott tagja volt 1985-ig. A tájfutást a sífutók nyári kiegészítő edzéseként kezdték el, Monspart Sarolta 1972-es vb-győzelmét követő ajka-csingervölgyi bajnokságon - ahol nem kis meglepetésére ifjúsági bajnok lett - személyre szóló biztatást kapott tőle. A Vasas tájfutó szakosztályának megszűnése után, TF-es tanulmányai alatt 1974-78 között a TFSE-be igazolt. 1972-től a tájfutó válogatott tagja 1989-ig. Ebben az időszakban még a sísport volt a fontosabb számára, de Vittek Lajos futóedzéseit is rendszeresen látogatta. A diplomásként megszerzése után a DVTK-ba igazolt. A hazánkban 3 hónapig űzhető téli szakágakkal szemben egy magyar sportolónak nagyobb esélye lehet a nyári sportokban, ahol csak a rövid tél jelenthet némi felkészülési akadályt, így fordult a kocka, és a tájfutás lett a fontosabb.

Sífutásban 12 felnőtt egyéni bajnokságot nyert, biatlonban egyet, tájékozódási futásban ötöt, ezen kívül számtalan csapat- és váltóbajnokságokat, korosztályos bajnokságokat nyert. A tájékozódási szakágak megjelenése újabb lehetőségeket nyújtott számára, a sítájfutásban 9, a tájkerékpározásban 6 felnőtt egyéni bajnokságot nyert. Nemzetközi porondon is indult, 5 alkalommal indult tájfutó, 5 alkalommal sítájfutó, és 2 alkalommal biatlon világbajnoksgon. Tájfutásban legjobb egyéni világkupa-helyezése a 6. volt. Tájkerékpározásban 1999-ben az éves világ-kupa összesítésben legjobb magyarként a 14. helyen végezett. 1990-ben ő nyerte a korosztályában a veterán világkupát tájfutásban, majd tájkerékpározásban, sprint számban 2016- ban. 2017-ben mindhárom tájkerékpáros vb versenyszámban érmes volt. 2009-ben Dosek Ágoston, a TF docense a világ legjelentősebb versenyén, a svédországi Vasaloppeten 5óra 31 perc 59 másodperc alatt teljesítette a távot. "Ha egy magyar ember 54 évesen megtesz 90 kilométert sífutóléccel, és tíz perccel előbb ér célba, mint a négyszeres olimpiai bajnok, hétszeres világbajnok svéd klasszis, Gunde Svan, az igencsak megsüvegelendő teljesítmény" - írta a Nemzeti Sport. A legjobb élménye egy háromhetes finnországi versenykörút volt, amelyen egyéniben a világbajnoki 14. helyet, váltóban a 7. helyet szerzett meg.

A testnevelői diploma mellé időközben megszerezte két szakedzőit is, tájfutásban és sízésben. Budapesten egyetemi oktatói állást kapott, így került az OSC-be, majd 1988-tól a TF-en dolgozott, a tájfutó szakedzői kurzus vezetője volt, a sízés és más rekreációs sportok oktatásában is tevékenykedett. 1989-ben szakmai teendői miatt lemondott a tájfutó-válogatott kerettagságról, és Monspart Sarolta kapitánysága mellet elvállalta az edzői teendőket. 1986-90 között Oláh Katalin edzőjeként dolgozott társadalmi munkában, aki a TF hallgatója volt, 1991-ig a férfi keret felelőse volt, 1991 után ő lett a szövetségi kapitány a felnőtt és junior korosztályokban egyaránt. "Az emlékeim szépek a kapitányságom idejéről. Sokan megmosolyogtak, amikor lelkiismeretes vezetőként bekészítettem a magyar zászló mellé a magyar himnusz kazettáját is az edzői pakkomba. Használni kellett! Ötször hallgattam magyar himnuszt vezetőként világbajnokságokon. Kétszer Oláh Katinak szólt felnőtt világbajnokságon, háromszor pedig Domonyik Gábornak, junior egyéniben!" Doktori címet szerezett a „futóteljesítmény módosulása zavaró tényezők hatására” témakör vagyis a terepfutás vizsgálata nyomán. 1996-ban az MTFSZ javaslata alapján mesteredzői, és az év tájfutó edzője címet kapott, utóbbit megosztva.

1996-ban „Neveltem díj” -kitüntetést kapott. 1997- re elvállalta a Parktájfutó Világverseny budapesti futamának főszervezői teendőit. 1998-ban a hazai sítájfutó és tájkerékpáros versenyszabályzat elkészítését vállalta magára. 1989-99 között a Magyar Tájfutó Szövetség Elnökségének tagja volt, amit az osztrák válogatott edzői felkérése miatt mondott le. 1988-94 között volt az edzőbizottság tagja, 1990-92 között vezetője. Az osztrák kerettel edzőként dolgozott 2000-2003 között. Egyetemi doktori címet 1991-ben, PhD minősítést 2007-ben szerzett a TF-en. A sportmunkatársi állásokat követően a Semmelweis Egyetem majd a Magyar Testnevelési Egyetem oktatója lett, 2007-től egyetemi docens. Vittek Lajostól vette át a munkakört a természetjárás és a sítábor szervezésére és oktatásra, és ma már környezetkultúrát is tanít.

• 1991-99 Magyar Tájfutó Szövetség Elnökségének Tagja • 1988-94 Tájfutás, edzőbizottság tagja, 90-94 között vezetője • 1985-95 Nemzetközi Tájfutó Tudományos Csoport tagja • 1990- Magyar Síoktatók Szövetségének tagja, 1998- szakmai bizottság tagja • 1991- Iskolai Síoktatók Egyesületének tagja • 1988- Magyar Természetbarát Szövetség, 1992-MTSZ tudományos bizottság tagja • 1993- Síoktatók Nemzetközi Szövetségének tagja és vizsgázott oktatója • 1994- MSTT (Magyar Sporttudományi Tanács) Sport-rekreációs Bizottság • 2001-MET (Magyar Edzők Társasága) • 2001- Magyar Környezeti Nevelési Egyesület

• https://sioktatas.hu/rolunk/interski-2023-kongresszus/dr-dosek-agoston/ • https://m.nemzetisport.hu/migralt_cikkek/20090312/a_megvalosult_alom-187647 • https://tf.hu/files/docs/rekreacio-tanszek/Szakmai_%C3%B6n%C3%A9letrajz_TF_Dosek_%C3%81goston.pdf • Kozák Péter: Ki kicsoda a magyar sportéletben? Sportolók, edzők, sportvezetők, sportújságíók, sportorvosok, sportszakemberek. I. kötet A-H (Szekszárd, 1994)Ki kicsoda • Tájoló, 2005 (23. évfolyam, 1-10. szám)2005-12-02 / 10. szám