Varnusz

Egon

Édesapja kereskedelmi üzletvezető volt és jövedelméből megengedhették a szülei, hogy édesanyja háztartásbeli legyen. Van egy bátyja Xavér, akinek a fia nemzetközileg ismert orgonaművész. Az általános iskola elvégzése után a Szent László Gimnáziumba vették fel és itt került kapcsolatba a sakkal 14 éves korában. Ez már az akkori mércével is későn volt. Egy osztályba járt az igen népszerű íróval Moldova Györggyel, a sakkozók közül a később disszidált Tapasztó Lászlóval, akiből mester lett, valamint évfolyamtársa volt Flesch János nemzetközi nagymester, aki tragikus körülmények között halt meg Londonban feleségével együtt. Fenti iskolatársai hatására kezdte el érdekelni a sakk. Első sakk-könyve Maróczy "A sakkjáték vezérkönyve" volt. Első egyesülete a Kőbányai Polgári Kör sakkcsapata volt, ahonnan a Kőbányai Kinizsibe került, az első táblára, majd a Dréher Sörgyár csapatába igazolt. Első jelentősebb győzelmét dr. Négyesy György neves mesterrel szemben érte el, aki nagynevű tudós volt, egyébként 23 éves korában lett mester. Edzője gyakorlatilag nem volt, Tafferner József feladványszerző mester segítette a tanácsaival.

1957-től a Budapesti Spartacusba - egy nagyon jó hangulatú, erős sakkozókból álló csapatba - került, amelynek 1980-ig tagja volt. Életre szóló barátságot kötött Tipary Lajos mesterrel, Szilágyi Péter nemzetközi mesterrel és sakkújságíróval. 1981-ben a Kecskeméti DUTÉP csapatában játszott, majd 1983-89. között az MTK-ban, ahol bajnokságot is nyertek. Ötször jutott be a Magyar Sakkbajnokság döntőjébe, először 25 évesen 1958-ban, majd még négyszer 1961, 1963, 1965, 1966-ban. A legjobb eredménye a 6. hely volt. Egy esetben nyert Budapest Bajnokságot, valamint kb. 10 mesterversenyen végezett az élen. 1983-ban FIDE- mester lett. Legmagasabb élőpontszáma 2415 volt. Csapatban hétszeres bajnok volt, és több esetben a Budapesti Spartacus legjobb pontszerzője. A csapattal többször utazott Ausztriába, Németországba, Svájcba nemzetközi versenyre. Öt esetben volt magyar válogatott, sokszor játszott a Budapesti Spartacus színeiben az Európa Kupán, először 1961-ben Ausztria ellen, ahol 14:6-ra nyertek.

1968-ban Flórián Tibor nemzetközi mester, a sakkszövetség akkori főtitkára ajánlotta, hogy írjon egy monográfiát, amit kiadnának, így jelent meg az első könyve a spanyol megnyitásról. A könyv sikeres volt, hamar elfogyott. "Ma már csak csodálkozom akkori bátorságomon, hogy az egyik legbonyolultabb, legtartalmasabb megnyitásról hogy mertem egyáltalán könyvet írni annyi felkészültséggel, amennyivel akkor rendelkeztem. Legnagyobb csodálkozásomra bejelentkezett az NDK könyvkiadó és megjelent németül is a könyvem. Ekkor ráéreztem az írás örömére és írni kezdtem. " Könyvei: A Magyarok a dobogón (1970), Szpasszkij és Fischer (1972), A sakkvilág Trónusáért I-II (1974-ben Flesch Flórián társszerzőségével), Caro Kann védelem (1981-ben, ami öt nyelven jelent meg), Selected Games of Lajos Portisch. Aztán írt több világbajnokról (Lasker, Capablanca, Aljechin, Botvinnik), továbbá több monográfiát különböző megnyitásokról, és speciális könnyűtiszt - és bástyavégjátékokról. "Azzal áltatom magam, hogy egy bizonyos időszakban a legtermékenyebb könyv-szakíró voltam a világon 54 könyvemmel. Könyveim magyarul, angolul, németül, spanyolul, és olaszul jelentek meg. Sőt, az egyiknek még kalózkiadása is megjelent olaszul. "

1969-ben Flórián Tibor főtitkár, akinek tetszett a Spanyol megnyitás című könyve, úgy döntött, hogy az elfáradó Sándor Béla nemzetközi mestertől vegye át az ifjúsági szakfelügyelői és szövetségi edzői státuszt, valamint a női válogatott irányítását. A női válogatott akkor Verőci Zsuzsanna, Ivánka Mária, Porubszky Mária, Makai Zsuzsa, Kas Rita, Csonkics Tünde, Mádl Ildikóból állt. Mádl Ildikó kétszeres ifjúsági Európa-bajnok és egyszeres ifjúsági világbajnok lett, amikor Varnusz Egon volt az edzője. Az ifjúsági válogatottban olyan sakkozók tartoztak hozzá mint Grószpéter Attila, Pirisi Gábor, ifj. Károlyi Tibor, Orsó Miklós, Kállai Gábor, Karsa László, ők harmadik helyet szereztek 1981-ben a junior világbajnokságon. "Megjegyzem, hogy a szovjet csapat négy, már akkor világsztárnak számító versenyzővel állt fel és lett első. Kaszparov, Pszahisz, Juszupov, Dolmatov, ugye ismerős nevek. És akkor még ott találkoztunk Speelman, Plasket, Hodgson, Benjamin, Fedorowicz, Gurevics, Van der Wiel, Sunye-Neto nagymesterekkel. Szóval itt nagyszerű csapatunk volt, és nagyszerű ellenfeleink voltak. " A serdülő csapatban Poór István, Doleschall György, Horváth József, Horváth Csaba, Petrás Gábor, Kurucsai Ilona, Füsthy Zsolt járt az edzéseire. Bíró András serdülő vb-n IV-V. helyezett lett, míg Grószpéter Attila II-V, többek között Kaszparov társaságában. Ifi edzőként a legjobb eredményei: Székely Péter ifi Eb I-II. hely, Grószpéter Attila serdülő vb III-IV. hely (Kaszparovval holtversenyben), Mádl Ildikó serdülő vb I. hely, Bíró András serdülő vb IV. hely, Mádl Ildikó kétszeres ifi Európa-bajnok. Székely Péter nemzetközi nagymester, és Schneider Attila kétszeres magyar bajnok nemzetközi mester szintén jártak az edzéseire.

Fiatal kora óta úszott, kerékpározott, melyet visszavonulása után sem hagyott abba. Egy régi szerelem is visszaköszönt az életében: még fiatalkorában megtanult bridzsezni, aztán negyven évig nem játszott. Visszavonulását követően már a sakk helyett bridzsezett. Könyvei írásakor a fordításban, tördelésben, de még az írásban is nagy segítséget nyújtott leánya Vamusz Ágnes, aki német-holland műfordító, szerkesztő és korrektor.