Löwenthal

János Jakab

Pesten született, Angliában, Hastingsban halt meg. Zsidó kereskedőcsalád gyermeke volt, de felnőtt korában az ugyancsak sakkozó W. G. Ward rábeszélésére a katolikus hitre tért. Saját emlékei szerint egy pesti kávéházban jött meg a kedve a sakkhoz, ahol tömeg gyűlt az ott sakkozó, ekkor már híres játékos, Szén József köré. Kereskedő lett. Sakkozóként pedig Szén József tanítványa, mellette fejlődött és vált legerősebb magyar ellenfelévé, az ország második legjobbjává. Kereskedőként többször járt üzleti utakon osztrák és német városokban, ahol a kávéházakban megmérkőzött az ismert, neves sakkozókkal, és korabeli majd későbbi emlékezések szerint fölényben maradt velük szemben. 1846-ban érte el első jelentős sakksikerét, amikor Bécsben egy páros mérkőzésen felülmúlta Carl Hamppét, öt játszmát nyerve és csak négyet veszítve. Versenyek ekkor még nem voltak. Szén Józseffel és Grimm Vincével együtt alapították a Pesti Sakk-kört, amely két levelező játszmában 1842 és 1846 közt legyőzte a Párizsi Sakk Kört (Le Cercle des Echecs). Ez hozta meg Löwenthal számára a hírnevet. Pesten tagja volt a Párizs elleni győztes levelezési sakkmeccs tanácskozóit vezető triumvirátusnak, Szénnel és Grimmel együtt. A szabadságharc alatt hivatalt töltött be, ezért 1849-ben elmenekült az országból, játékereje már külföldön teljesedett ki.

Ő maga írta meg később, hogy Hamburgból áthajózva 1849. decemberében érkezett meg New-Yorkba, ahol sakkozó segítőt találva az állam keleti nagyvárosaiban szimultánokat tartott, játszmákat játszott, ebből tartotta fenn magát. Legyőzte Charles Stanley-t, akit ekkor az Amerikai Egyesült Államok bajnokának tekintettek. Eljutott New Orleansba is, ahol találkozott a sakk-csodagyerekkel, Paul Morphyval is, aki később mindenkit legyőzött. Ő is alul maradt vele szemben, akkor is, később is. Az 1851-es nagy, első nemzetközi versenyre, Londonba ő is meghívást kapott. A 16 kiváló versenyző közé azonban az utolsó pillanatban érkezett a tengeren át, az első mérkőzését elvesztette és kiesett. Utána azonban felívelt a pályafutása.

Angliában letelepedve, 40 évesen több területen is magasra szárnyalt a karrierje. Versenyzőként, már angol állampolgárként 1857-ben Manchesterben 8 résztvevős, kieséses versenyt nyert, pedig indult az 1851-es, nagy londoni verseny győztese, Andersen is, 1858-ban pedig, szintén kieséses versenyen, Birminghamban lett első, a legerősebbnek tartott angol Stauntont is megelőzve. Az ezt követő évtizedben ő lett a legerősebb angliai sakkozó. Ezt alátámasztja, az immár fiatalemberré idősödött csodagyerek, Paul Morphy európai körútján, amelyen minden ellenfelét fölényesen legyőzte, Löwenthal tanúsította a legjobb ellenállást, bár ő is veszített. 1858-1868 közt őt tartották a legerősebb angol sakkozónak – aztán jöttek a fiatalabbak. Legmagasabb helyezése a történeti értékszám-listán a világon a 2. helyezés 7 hónapon át, míg az első 4 között 5 éven át volt.

Az angol nyelvet, szokásokat, gondolkodást megismerve kora legeredményesebb sakk-szervezője lett Angliában. Ő szervezte meg az első angol sakkszövetséget 1857-ben, a brit sakkszövetség titkára volt, a nagyhírű St. George Chess Club titkára pedig 1856-ban lett. 1861-ben megalapította a St. James Chess Clubot és annak a főtitkára lett; ekkor az előző sakk-körének fele követte.

1865 és 1867 közt szerkesztette a „The Chess Player’s Magazine” című sakkújságot. A „The Era” című újság sakkrovatát 20 éven át vezette (1856-1876), mellette voltak rövidebb életű rovatai is. Kötetet írt Morphy játszmáiról, ami tíznél több kiadást ért meg. Tornakönyvet adott ki az 1862-es londoni versenyről, kötetet a „The Era” feladványversenyéről, és a brit sakkszövetség 1866 és 67, 1868 és 69. évi eseményeiről. 1866-ban Löwenthal készítette a világ első sakkdemonstrációs tábláját. 1877 óta a Löwenthal-kupáért évente mérkőznek Angliában az alszövetségi csapatok.

• Galgóczy Ferenc: A magyar sakkozás és sakkirodalom története. „A Győri Sakk-kongresszus, nemzetközi mesterverseny és főtorna, 1924.” című kötet fejezete. • Magyar Sakkvilág, 1960. augusztus, dr. Vajda Árpád: Löwenthal János Jakab. • Magyar sakktörténet 1. kötet, Hajtun József: Löwenthal János Jakab • https://vassjudit.hu/2023/07/15/lowenthal-janos/