Sportpályafutása
Tevékenysége a reformkorban
Grimm Vince Bécsben született 1801. március 15-én, Pesten 1872. január 15-én halt meg. A Kerepesi úti temetőben temették el, de már nincs meg a sírja. Magyarországra került, tisztviselő, nevelő volt, majd művészeti, zenei boltot nyitott - Pesten az elsőt. Nyomdát hozott létre, amit azonban el kellett adni, mert nyomoztak utána, ugyanis Kossuth programját és körleveleit cenzori engedély nélkül nyomtatta ki. Több nyelven beszélő, kiválóan rajzoló, jól író, kulturált ember volt, aki a reformkor szellemi és művészeti munkásságában élénken vett részt. A Pesti Művészeti Egyesület kereteiben ő szervezte az első magyar képzőművészeti tárlatot.
A szabadságharc és a következő kor
A szabadságharc alatt a Bankjegynyomda igazgatója lett és többek közt a Kossuth-bankók litográfusa és nyomtatója is, emellett irodalmi tevékenysége szintén ütközött a bécsi hatalommal. 1849-ben menekülnie kellett. Ott volt, amikor Szemere elásta a magyar koronát Orsova közelében. Törökországba került, ahol a térképészeti intézetben működött őrnagyi rangban. 1868-ban térhetett haza. Pesten halt meg 1872-ben.
A sakkozó
Pesten a szabadságharc előtt a legjobb magyar sakkozók közé tartozott. A legerősebb három sakkozó közt volt (Szénnel és Löwenthallal együtt), aki a Pest-Párizs versenyen 1842-45-ben játszott. A mérkőzés kezdetekor a Pesti Sakk-kör elnöke volt, 1868 utáni visszatérésekor pedig annak díszelnöke lett. Néhány sakkjátszmája és sakkfeladványa megjelent Európában, sakkrovatokban, híre is elterjedt, hisz Pesten is jártak külföldi sakkozók, ő is járt Bécsben, ahol természetesen sakkozott is. Már Törökországból, néhány cikket is küldött az akkoriban induló sakkfolyóiratoknak, a megnyitáselmélet is őrzi néhány változattal a nevét. Érthető, hogy őt is meghívták a világ első nemzetközi versenyére, a világ legjobbjainak mérkőzésére Aleppóból (a versenyre Szén és Löwenthal el is mentek), amelyet az 1851-es londoni világkiállítással párhuzamosan rendeztek, de egy drámai levélben lemondta a részvételt.