A balett, a mozgásművészet, az egykori művészi torna kiváló képviselője nem csak testnevelő tanárként, hanem koreográfusként is kiemelkedő munkát végzett. Emlékezetes bemutatót tartott a Népstadion megnyitóján, 1952. augusztus 20-án. 1977-ben kapta meg a mesteredzői címet.

Születési hely
Győr
Születési idő
1922. jún. 16.
Halálának ideje
1992. szept. 10.
Halálának helye
Budapest
Becenév
Heni

Híres kendőgyakorlatot rendezett, 1200 résztvevővel

Dr. Abád Józsefné Hauzer Henriette 1922. június 16-án született Győrben. A Kisalföld című lapban írta róla Imre Béla: „A gyönyörű diáklány valóban a város legszebb lánya volt. Győrben született a Hauzer-Schöpf család gyermekeként 1922-ben. A mai Kazinczy-gimnázium elődjében, az Állami Leánygimnáziumban végezte tanulmányait. Közben úszott, evezett, tornászott. Érettségije után a Magyar Testnevelési Főiskolán szerzett diplomát, majd a Kolozsvári Református Gimnáziumban tanított. A háború után visszatérve Budapestre elvégezte a Mozdulatművészeti Tanárképző Főiskolát és a Zeneművészeti Akadémia zongora tanszékének első évfolyamát. 1952-től a Budapesti Orvostudományi Egyetem testnevelési tanszékének tanára, majd vezetője lett. Onnan vonult nyugdíjba 1981-ben. Közben több nagyszerű torna-, illetve művészi torna-bemutatóversenyt rendezett. Többi között a Népstadion megnyitásakor 1200 részt vevővel híres kendőgyakorlatokat. Nevéhez fűződik többi között az 1954-ben a Marseillaise koreográfiájának bemutatója, vagy a „Haláltánc” című mozgáskompozíció Saint-Saëns zenéjére, Albrecht Dürer rézkarcának mintájára. Élete végéig részt vett a Nemzetközi és a Magyar Tornász Szövetség munkájában. Halála előtt néhány évvel a budapesti New-York kávéházból kilépve találkoztam vele – közelében lakott –, még mindig a gyönyörű, de már éretten szép Heni volt. Vidám, kiegyensúlyozott, elegáns. Előadói szinten beszélt németül, angolul, franciául. Bejárta szinte az egész világot, de szavai szerint élete legszebb éveit a „Rába partján” töltötte.”

Nemzetközi szaktekintély

Edzői, sportvezetői pályafutásáról Kozák Péter gyűjtötte ki, a Névpont című oldalon olvasható: „Az Orvosegyetemi Haladás nőitorna-szakosztályának (1953-tól), az OSC művészitorna-szakosztályának alapító tagja (1957-től), a Magyar Torna Szövetség (MOTESZ) mellett működő Magyar Művészitorna Bizottság alapító tagja (1960–1991) és elnöke (1968–1981). A MOTESZ elnökségi tagja (1968–1992), az edzőbizottság vezetője (1984–1988), a ritmikus sportgimnasztikai tanács elnökhelyettese (1989–1991), a Magyar Ritmikus Sportgimnasztikai Szövetség elnökségi tagja (1992). A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) tagja (1984–1989). A Nemzetközi Torna Szövetség (FIG) tagja (1968–1976); a FIG ritmikus sportgimnasztikai bíróképzésének vezetője (1968–1976).” 1989–1990-ben a budapesti Fasori Evangélikus Gimnázium testnevelő tanáraként dolgozott. A Testnevelési Főiskola címzetes egyetemi docense volt 1990-től haláláig. 1992. szeptember 10-én halt meg. Férje, dr. Abád József röplabda-mesteredző volt.